A nemzetiségek életkörülményei (1995)

Cigány anyanyelvűek, illetve nemzetiségűek

Szlovák anyanyelv/lek, illetve nemzetiségűek A cigány etnikumhoz tartozók nemcsak a demográfiai mutatók, de gazdasági aktivitás szempontjából is különleges helyet foglalnak el a nemzetiségek között. Annak ellenére, hogy közöttük a legalacsonyabb a 60 éven felüli idős korúak aránya, és a legmagasabb a gazdaságilag aktív korban lévőké, igen alacsony aktív keresői arányszámokat találunk mind a cigány nemzetiségűeken, mind a cigány anyanyelvűeken belül. (Az előbbiek aránya 26 százalék, az utóbbiaké 28.) Miután a kereső korúak között nemcsak jelenleg alacsony, hanem korábban is alacsony volt az aktív keresők aránya, kevesen szereztek nyugdíjjogosultságot, így alacsony az inaktív keresők aránya is. (A cigány nemzetiségűek mindössze 11 százaléka, a cigány anyanyelvűekének is csupán 12 százaléka.) Kiugróan magas ellenben az eltartottak aránya az etnikumon belül (57, illetve 54 százalék). Meg kell említeni, hogy a cigány nemzetiségűek 6,7 százalékos és a cigány anyanyelvűek 7,1 százalékos munkanélküli részarányával messze a magyar népesség arányszáma fölött állnak (ez ugyanis csak 1,1 százalék). Az eddig elmondottakhoz hasonlóan a gazdasági ágakon belüli foglalkoztatottsági arányszámokat tekintve is igen speciális képet mutatnak a cigány etnikum tényszámai. Miután a cigány etnikumhoz tartozók csak kisebb hányada - az 1990. évi népszámlálás szerint hozzávetőlegesen egyharmada - tekinti a cigányt anyanyelvének, a cigányság helyzete a foglalkoztatottság szempontjából is különleges. Említésre méltó különbségeket találunk a cigány nemzetiségű és a cigány anyanyelvű aktív keresők ágazatok közötti megoszlásában. A cigány nemzetiségűek között kevesebb a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya (21,3 százalék), mint a cigány anyanyelvűek között (24,6 százalék), ehhez képest a helyzet fordított a szekunder ágazatban. A magát cigány nemzetiségűnek valló aktív keresők 44,2 százaléka dolgozott az iparban, illetve az építőiparban, míg a cigányt anyanyelvének elismerők között ugyanezen arányszám csak 38,3 százalék. Jellegzetessége a cigány etnikumhoz tartozóknak,hogy meglehetősen alacsony a részvételük a tercier ágazatokban mind az országos átlaghoz, mind a többi nemzetiséghez viszonyítva. 8.16 Az aktív keresők nemzetgazdasági ágak szerint (Százalék) Nemzetgazdasági ág Anyanyelv Nemzetiség Az ország népessége Ipar 27,6 33,0 31,1 Építőipar 10,9 11,2 9,3 Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás 24,6 21,3 21,0 Közlekedés, posta és távközlés 6,9 7,2 6,8 Kereskedelem 8,8 7,9 8,8 Vízgazdálkodás 1,3 1,3 1,5 Egyéb anyagi tevékenység 2,9 2,3 1,6 Személyi és gazdasági szolgáltatás 7,2 5,9 4,9 Egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatás 3,2 3,5 9,1 Közösségi, közigazgatási és egyéb szolgáltatások 6,6 6,4 5,9 Összesen 100,0 100,0 100,0 Ebből: nem anyagi ágak 17,1 15,8 19,9 A cigányság körében a szellemi réteg jelenléte minimális. Akár a cigány nemzetiségűeket, akár a cigány anyanyelvűeket nézzük is, szellemi rétegről érdemben alig lehet beszélni. Ehhez az etnikumhoz tartozó aktív keresők, majdnem teljes egészében (98-99 százalékban) fizikai foglalkozást űznek. 72