A nemzetiségek életkörülményei (1995)

Cigány anyanyelvűek, illetve nemzetiségűek

Szlovák anyanyelv/lek, illetve nemzetiségűek akik még az általános iskolát sem tudták befejezni. A 15 éves és idősebb népességből is csak 43 százalék rendelkezik legalább az általános iskola 8. osztályos végzettségével. A további mutatók ennél még rosszabbak. A 18 éves és idősebbek közül legalább középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya nincs 1 százalék sem (összehasonlításképpen a német nemzetiségűek esetében ugyanezen arányszám közel a harmincszorosa ennek). A 25 éves és idősebb cigány népességen belül a befejezett főiskolai végzettséggel rendelkezők rászaránya 0,2 százalék. 8.10 A népesség az iskolai végzettség szerint (Százalék) Megnevezés Anyanyelv Nemzetiség Az ország népessége A 15 éves és idősebb népességből legalább az általános iskola 8. osztályát végezte 36,0 42,6 78,1 A 18 éves és idősebb népességből legalább középiskolai végzettsége van 0,9 0,9 29,2 A 25 éves és idősebb népességből felsőfokú iskolai végzettsége van 0,2 0,2 10,1 A tanköteles korú cigány népesség csupán 47 százalékának felel meg végzettsége a korának. 8.11 A tanköteles korú népesség általános iskolai végzettsége A tanköteles korú népesség általános iskolai végzettsége Anyanyelv Nemzetiség Anyanyelv Nemzetiség Az ország népessége A tanköteles korú népesség általános iskolai végzettsége százalék Korának megfelel 5036 17982 43,1 46,8 84,6 Korának nem felel meg 6639 20444 56,9 53,2 15,4 Összesen 11675 38426 100,0 100,0 100,0 Összehasonlításképpen, ez a többi nemzetiségnél majdnem a duplája (80-93 százalék). A cigány nemzetiségűeknek közel egynegyede (22 százalék) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lakik, de igen magas az arányuk Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében is (18 százalék). Ebben a két megyében a legmagasabb a teljes területi népességen belüli arányuk is (4,2, illetve 4,4 százalék). Érdekes, hogy Budapesten a többi nemzetiséghez viszonyítva kevesebbet regisztráltak. Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, és Veszprém megyékben a legalacsonyabb az arányuk. Az anyanyelv szerinti megoszlás ettől részben eltér: a cigány anyanyelvűek viszonylag számottevő hányada a Dunántúl déli részén, főleg Somogy (14 százalék) és Baranya (12 százalék) megyében él. A két, cigányok által legnagyobb arányban lakott megyében érdekes módon nem is annyira a városokba, mint inkább a községekbe koncentrálódik a cigány népesség. Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben közel két és fél, illetve háromszor annyi cigány lakik a falvakban, mint a városokban. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Csenyéte 74, Arló 34, Beret 44, Bódvalenke 38, Fulókércs 40, Köröm 30, Lak 39, Martonyi 39, Pusztaradvány 47, Rakaca 47, Szín 45, Tornanádaska 32, Vilmány 31, Vizsoly 31 és Zádorfalva 36 százalékkal vezetnek a cigány nemzetiségűek népességén belüli arányát 69