A nemzetiségek életkörülményei (1995)

Szlovén (vend) anyanyelvűek, illetve nemzetiségűek

Szlovén (vend) anyanyelvűek, illetve nemzetiségűek Ez a legkisebb lélekszámú vizsgált etnikum mind nemzetiségi, mind anyanyelvi szempontból. Létszámuk a századfordulón 8 ezer volt, és ha nem is gyors ütemben, de fokozatosan csökkent 1990-ig. Létszámuk alapján az 1900-as népszámlálás idején is hátulról a második helyen álltak, de míg az akkori létszámú cigányok száma 1990-re hétszeresére emelkedett, addig a szlovéneké (vendeké) harmadára csökkent. Ma tehát valamivel több, mint két és félezer szlovén anyanyelvű, és közel kétezer szlovén nemzetiségű magyar állampolgár él hazánkban. Az ő esetükben is az anyanyelv és nemzetiség bevallásának egymáshoz közelítését tapasztalhatjuk. 1980-ban még 1411-gyel kevesebb személy mondta magát szlovén (vend) nemzetiségűnek, mint ugyanilyen anyanyelvűnek, míg 1990-re a különbség 697-re apadt. 6.1 A népesség számának alakulása, 1900-1990 Év Anyanyelv Nemzetiség Anyanyelv Nemzetiség Év Anyanyelv Nemzetiség az elóző népszámlálás százalékában 1900 7922 1910 6915 87,3 1920 6087 88,0 1930 5464 89,8 1941 4816 2058 88,1 1949 4473 666 92,9 32,4 1960 1970 4205 94,0 1980 3142 1731 74,7 259,9 1990 2627 1930 83,6 111,5 A szlovén (vend) kultúrkörhöz tartozók 45 százalékát teszik ki a szlovén (vend) nemzetiségűek, 20 százalékát azok, akiknek szlovén (vend) az anyanyelvük, de nem ilyen nemzetiségűnek mondták magukat, és végül a fennmaradó 35 százalékát azok, akik saját anyanyelvükön kívül beszélnek szlovénül (vendül). 6.2 A kultúrkörhöz kapcsolódók lélekszáma Megnevezés Szám Szlovén (vend) nemzetiségű 1930 Nem szlovén (vend) nemzetiségű, aki - szlovén (vend) anyanyelvű 872 - nem szlovén (vend) anyanyelvű, de beszél szlovénül (vendül) 1501 A vegyes házasságok gyakorisága tekintetében a szlovén etnikum nem áll a legelső helyen. Ha anyanyelv szerint nézzük, a homogén házasságok gyakorisága 58 százalék, nemzetiségi oldalról pedig 6o százalék az azonos etnikumhoz tartozók együttélési aránya. 47