A nemzetiségek életkörülményei (1995)
Horvát anyanyelvűek, illetve nemzetiségűek
Szlovák anyanyelv/lek, illetve nemzetiségűek A horvát nemzetiséghez és anyanyelvi csoporthoz tartozók között a fizikai és szellemi foglalkozásúak aránya nem sokban különbözik egymástól. Mindkét csoportosítást tekintve a fizikai foglalkozású aktív keresők az összes aktív keresőnek háromnegyedét tették ki, míg a szellemi foglalkozásúak csupán az egynegyedét, ami eltér az ország népességére jellemző átlagtól (kétharmad fizikai - egyharmad szellemi). 4.18 A fizikai foglalkozású aktív keresők foglalkozási főcsoport szerint (Százalék) Foglalkozási főcsoport Anyanyelv Nemzetiség Az ország népessége Ipari 34,6 34,5 36,9 Építőipari 13,7 14,3 11,1 Mezőgazdasági 14,7 15,3 9,1 Közlekedési, postai és távközlési 8,2 7,8 8,6 Kereskelmi és vendéglátóipari 7,8 7,7 9,2 Vízgazdálkodási, egészségügyi és szolgáltatási 3,9 4,0 4,5 Anyagmozgatógép-kezelő, árukezelő 3,7 3,4 4,5 Egyéb fizikai 13,4 13,0 16,1 Összesen 100,0 100,0 100,0 */ Mezőgazdasági segédmunkásokkal együtt. A horvát nemzetiségűek és anyanyelvűek között találjuk a legkevesebb egyszerű fizikai (sem betanítást, sem képzettséget nem igénylő) munkát végzőt. Az ipari és az építőipari foglalkozásokban együttesen az országos szintnek megfelelő arányban találunk fizikai dolgozót, a mezőgazdaságban foglalkoztatott fizikai foglalkozásúak viszont túlreprezentáltak. 4.19 Az aktív keresők a legmagasabb iskolai végzettség szerint (Százalék) Iskolai végzettség Anyanyelv Nemzetiség Az ország népessége Általános iskola 6. osztályánál kevesebb 1,2 1,3 1,9 Általános iskola 6-7. osztálya 4,3 4,4 3,3 Általános iskola 8. osztálya 39,9 39,9 33,4 Befejezett középfokú szakmunkáskép» iskola, szakiskola 24,9 26,1 24,4 Befejezett középiskola 18,6 18,5 24,8 Befejezett felsőfokú iskola 11,1 9,8 12,2 Összesen 100,0 100,0 100,0 A horvát nemzetiségű aktív keresők iskoláztatottságát az jellemzi, hogy a középfokú szakmunkásképzőben, illetve szakiskolában végzettséget szerzettek arányát tekintve az első három nemzetiség között találhatók. A felsőfokú végzettségűek részarányát tekintve azonban a cigányok és a szlovének után hátulról a harmadik helyen állnak, jóllehet a 9,8, illetve 11,1 százalékos aránnyal nem sokkal maradnak el az országos átlagtól (12,2 százalék). 37