1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Az aktív keresők, a háztartások és családok társadalmi-foglalkozási összetétele (1992)
I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE
AZ AKTÍV KERESŐK TÁRSADALMI-FOGLALKOZÁSI ÖSSZETÉTELÉNEK FŐBB JELLEMZŐI 1990. január l-jén 4 millió 467 ezer fő folytatott aktív kereső tevékenységet, számuk több mint félmillióval (522 ezerrel) volt kevesebb, mint két évtizeddel korábban. Az aktív keresők száma az 1970-es évek első felében - a korábbinál lassübb ütemben - még tovább gyarapodott, majd az évtized közepén a növekvő tendenciát mérsékelt csökkenés váltotta fel, mely irányzat az 1980-as évtizedben fokozottabb ütemben tovább folytatódott. A mintegy másfél évtizede tartó csökkenési folyamatot előidéző okok között az 1980-as évek közepéig főként a demográfiai tényezők domináltak, majd mellettük mindinkább előtérbe kerültek a társadalmi-gazdasági átrendeződéssel összefüggő jelenségek, intézkedések. így az aktív keresők számának csökkenése irányába hatott többek között: a nyílt munkanélküliség megjelenése; a korábbinál nagyobb mértékű rokkantsági nyugdíj megállapítása; a korengedményes nyugdíjra jogosító munkakörökben dolgozók (pl. bányászok, kohászok, fegyveres testületek tagjai) korábbinál nagyobb arányú nyugdíjazása, illetve - meghatározott feltételek mellett - a korhatár alatti nyugdíjazásnak más területekre történt kiteijesztése; - a külföldi munkavállalás lehetőségének bővülése. A jelzett folyamatok eredményeként az aktív keresők számában az 1970-es évtizedben tapasztalt mérsékelt, 80 ezres (1,6 %-os) létszámemelkedést, az 1980-1990 közötti időszakban jelentős, 602 ezer főt (11,9 %-ot) kitevő állománycsökkenés váltotta fel, ami jóval meghaladta az össznépesség létszámában ez idő alatt tapasztalt csökkenés mértékét (3,1 %). Az egyes alapvető társadalmi rétegekhez - azaz a nem mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági fizikai, valamint a diplomás, illetve a diplomával nem rendelkező szellemi foglalkozásüak csoportjaiba - tartozó aktív keresők állománya és viszonylagos súlya az elmúlt évtizedekben kialakult társadalmi-gazdasági körülmények, valamint az előzőekben vázolt, az aktív keresők számának alakulását befolyásoló tényezők hatására lényegesen módosult. Az elmúlt tíz évben a korábbinál gyorsabb ütemben tovább folytatódott a fizikai tevékenységet végző aktív keresők számának fogyása, a szellemi tevékenységet folytatóképedig az 1970-es évtizedben tapasztaltnál jóval mérsékeltebben tovább növekedett. 1990 elején az előbbiek száma 17,1 %-kal volt alacsonyabb, az utóbbiaké fél százalékkal volt magasabb, mint tíz évvel korábban (szemben az előző évtizedben tapasztaltakkal, amikor a fizikai foglalkozásúak körében a létszámcsökkenés mértéke 5,3 %, a szellemi tevékenységet végzők létszámemelkedésének mértéke pedig 22,6 % volt). A fizikai tevékenységet végzők közül a nem mezőgazdasági jellegű fizikai foglalkozásúak rétegéhez tartozók száma az 1970-es évtizedben még mérsékelten, 7,4 %-kal növekedett, majd 1980-1990 között 12,4 %-kal (közel 380 ezer fővel) csökkent. A mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak rétegéhez tartozók állománya viszont már az 1970-es évtizedben is igen jelentősen, 44,7 %-kal (407 ezer fővel) csökkent, amit a következő tíz évben számszerűen ugyan mérsékeltebb (231 ezres), arányát tekintve azonban közel azonos mértékű, 45,6 %-os visszaesés követett. A szellemi foglalkozású aktív keresők iskolázottságának kedvező irányú változását jelzi, hogy közöttük 1970 óta egyötödről egyharmadra emelkedett a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, miközben a szellemi foglalkozású diplomások rétegéhez tartozók száma húsz év alatt lényegében megkétszereződött, az annál 7
