1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Az aktív keresők, a háztartások és családok társadalmi-foglalkozási összetétele (1992)

I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE

13. A háztartás főbb mutatói a háztartásfő társadalmi-foglalkozási csoportja és gazdasági aktivitása szerint A háztartásfő társadalmi-foglalkozási csoportja, gazdasági aktivitása 100 háztartásra jutó személy 100 háztartásra jutó aktív kereső 100 aktív keresőre jutó nem aktív keresS személy A háztartásfő társadalmi-foglalkozási csoportja, gazdasági aktivitása 100 aktív keresőre jutó nem aktív keresS személy 1980 1990 1980 1990 1980 1990 Nem mezőgazdasági fizikai foglalkozású Aktív keresS 331 328 185 182 79 80 Inaktív kereső 197 195 37 29 437 575 Együtt 289 275 138 121 110 127 Mezőgazdasági fizikai foglalkozású Aktív kereső 343 337 194 181 77 86 Inaktív kereső 186 181 33 24 460 643 Együtt 256 238 105 82 144 192 Szellemi foglalkozású felsőfokú iskolai végzettséggel Aktív kereső 300 303 176 170 70 78 Inaktív kereső 211 198 39 28 446 610 Együtt 286 275 155 132 85 108 Szellemi foglalkozású középfokú vagy alacsonyabb iskolai végzettséggel Aktív kereső 295 292 177 172 67 70 Inaktív kereső 187 184 32 24 478 656 Együtt 262 249 132 113 98 120 összesen 279 266 133 116 109 129 Ebből: Aktív kereső együtt 323 319 183 179 76 79 Inaktív kereső együtt 193 191 35 27 449 601 1990 elején a 3 millió 815 ezer háztartás 74,2 %-át az egy vagy több családból álló ügynevezett családháztartás, mintegy egynegyedét pedig a családot nem képező személyekből álló, döntően egyszemélyes háztartás alkotta. A háztartások mintegy 98 %-ában egy vagy több - aktív és/vagy inaktív - kereső élt, a fennmaradó kis hányadot pedig a kereső nélküli - de részben segítő családtagokat és/vagy munkanélkülieket is magukban foglaló - háztartások alkották. Az, hogy a háztartások társadalmi szempontból mennyire homogének, illetve heterogének, legjellemzőbben a háztartások valamennyi aktív és inaktív kereső személyének réteghelyzete alapján vizsgálható. Ilyen megközelítéssel 1990 elején a háztartások 64,7 %-a homogén összetételű volt, vagyis ezen háztartások kereső tagjai ugyanazon társadalmi-foglalkozási csoporthoz tartoztak (természetesen ide értve az egy keresővel rendelkező háztartásokat is). A homogén összetételű háztartások közül a legjelentősebb csoportot a kizárólag nem mezőgazdasági fizikai, továbbá a kizárólag nem diplomás szellemi foglalkozású keresővel rendelkező háztartások alkották; az előbbi csoportba a háztartások több mint kétötöde, az utóbbiba egytizede tartozott. A háztartások egyharmadát képező heterogén összetételű háztartások közül - a tisztább típusok képzése érdekében - kiemelésre kerültek az önálló, illetve szabadfoglalkozású keresővel rendelkező háztartások, amelyek 1990-ben a háztartások között 4,5 %-os arányt képviseltek. E nélkül számolva a vegyes összetételű háztartások közül leggyakoribb volt a nem mezőgazdasági fizikai és a nem diplomás szellemi foglalkozású, továbbá a nem mezőgazdasági és a mezőgazdasági fizikai foglalkozású keresővel rendelkező háztartások előfordulása; az előbbi csoportba a háztartások mintegy 14 %-a, az utóbbiba 6,4 %-a tartozott. A homogén összetételű háztartások között a család-háztartások aránya 1990 elején 64,8 %, a heterogén összetételűek körében pedig 95,9 % volt. Ez a különbség azonban csupán látszólagos, miután a homogén összetételű háztartások közel egyharmada egyszemélyes háztartás, ami a heterogén összetételűek között - mivel a fogalom legalább két háztartástagot feltételez - eleve nem fordulhat elő. Amennyiben az egyszemélyes háztartásokat fi21