1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Az aktív keresők, a háztartások és családok társadalmi-foglalkozási összetétele (1992)

III. A FOGALMAK MAGYARÁZATA

zettség volt a differenciáló tényező, különválasztva a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezőket az annál alacsonyabban iskolázottaktól. Az így kialakított négy alapvető kategóriába sorolás módja a következő: - A nem mezőgazdasági fizikai foglalkozású alapkategória ágazati hovatartozástól függetlenül magába foglalja mindazokat az alkalmazásban állókat, szövetkezeti tagokat, önállókat és segítő családtagokat, akik ipari, építőipari, közlekedési, postai és távközlési, kereskedelmi, egészségügyi vagy szolgáltatási jellegű fizikai tevékenységet folytatnak, illetve nem mezőgazdasági jellegű tevékenységben segédmunkásként dolgoznak. - A mezőgazdasági fizikai foglalkozású alapkategóriába sorolandó minden mezőgazdasági jellegű fizikai tevékenységet folytató alkalmazásban álló, szövetkezeti tag, önálló és segítő családtag, függetlenül attól, hogy a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás területén, vagy más ágazathoz tartozó munkáltatónál fejti ki tevékenységét. - A szellemi foglalkozású felsőfokú iskolai végzettséggel elnevezésű alapkategóriába tartoznak a szellemi tevékenységet folytató alkalmazásban állók, szövetkezeti tagok, önállók, szabadfoglalkozásúak, segítő családtagok közül mindazok, akik az iskolarendszerű nevelés-oktatás keretében működő egyetemek, főiskolák, akadémiák, felsőfokú technikumok, felsőfokú szakiskolák, felsőfokú szintű tanítóképző, óvónőképző intézetek valamelyikében oklevelet (diplomát) szereztek. (A végbizonyítvány (abszolutórium) is felsőfokú végzettségnek számít abban az esetben, ha a tanulmányok befejezésének időpontjában a tanintézet vizsgaszabályzata a diploma megszerzését nem tette lehetővé.) - A szellemi foglalkozású középfokú vagy alacsonyabb iskolai végzettséggel elnevezésű alapkategóriába az előző csoportba nem sorolható szellemi tevékenységet folytató személyek tartoznak. A fenti négy alapkategórián belüli tagolás elsődlegesen a foglalkozási viszony, azon belül a fizikai foglalkozásúak esetében a végzett munka képzettségi szintjét kifejező állománycsoport, a szellemi tevékenységet végzőknél pedig a beosztás szerint történik. Ennek megfelelően a társadalmi-foglalkozási alapcsoportosítás az alábbi tagolásban 16 rétegcsoportot különböztet meg: Nem mezőgazdasági fizikai foglalkozású Alkalmazásban álló és szövetkezeti tag Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Önálló foglalkozásü és segítő családtag Mezőgazdasági fizikai foglalkozású Alkalmazásban álló és szövetkezeti tag Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Önálló foglalkozású és segítő családtag Szellemi foglalkozású felsőfokú iskolai végzettséggel Alkalmazásban álló és szövetkezeti tag Vezető, irányító Beosztott ügyintéző, szakalkalmazott Beosztott ügyviteli dolgozó Önálló, szabadfoglalkozású és segítő családtag 164