1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Az intézeti háztartások főbb adatai (1993)

I. Történeti visszatekintés az intézeti háztartások magyarországi összeírásaira

tózkodó személyeket (sorkatonákat, elítélteket stb.) az állandó lakásukon vették számba, ezen személyek a laktanyákban, börtönökben stb., mint ideiglenes jelenlevők nem szerepelhettek, csak állandó lakóhelyükön, állandó lakóként. Az 1980. évi népszámláláskor az általánosan használt "Lakásöszeíróív"-től már teljesen különálló kérdőíven kellett az intézeti háztartások lakásadatait felvenni, az ún. "Intézeti lakásösszeíróív" c. nyomtatványon. Ennek kiegészítő nyomtatványa volt a "Jegyzék az A/l minta, intézeti lakásösszeíróívhez" c. gyűjtőív, amelyen a teljes népesség számbavételére is használt "Személyi kérdőív"-en összeírt és a "3. Családi állása" kérdésnél "intézeti lakó" válasszal rendelkező személyeket kellett az adott intézet gyűjtő jegyzékén az intézeten belüli elhelyezésük (épület, szobaszám) rendjében, visszahivatkozási sorszámmal, névvel, születési év adatokkal és a bejelentettségre, jelenlétre vagy távollétre utaló ún. "népességkategória jelzőszám" szerint stb. felvezetni. E jegyzék végsorát az "Intézeti lakásösszeíróív"-re is rá kellett vezetni, mert így az intézmény főbb adatai egyben az egyes intézeti háztartások nyilvántartásának céljára, és a további kódolási, adatfeldolgozásra is - az 1970. évi gyakorlatnál lényegesen egyszerűbb megoldással - rendelkezésre álltak. Természetesen a "Számlálókörzeti gyűjtőív"-en és a "Városi, községi összesítőív"-en is szerepeltek az összeírás teljességéhez hozzátartozó intézeti adatok, az intézmények darabszámára, címére, fenntartójára, az összeírt személyek számára vonatkozóan, a korábbi felvételi gyakorlatot követve. Az intézeti háztartásokról az "Intézeti lakásösszeíróív" adatai alapján településenként, illetve rendeltetésük típusa szerint ismét készült összefoglaló nyilvántartás az "Intézeti háztartások címjegyzéke" c. nyomtatványon. Az egyöntetű értelmezés, végrehajtás érdekében ez alkalommal is külön füzetben, a "Kiegészítő utasítás, az intézeti háztartások összeírásához" c. szabálygyűjteményben foglalták össze az intézeti számlálóbiztosok és felülvizsgálók főbb feladatait. Amint már említve volt az intézeti háztartások 1980. évi adatai és részben - összehasonlíthatóság céljából is - az 1970. évi felvétel adatai 1986-ban, munkaanyagként a KSH gondozásában "Az 1980. évi népszámláláskor összeírt intézeti háztartások főbb adatai" címmel kerültek közlésre, 116 oldalas külön kiadványban. E kiadvány 1949. óta első ízben nyújt betekintést az immár jelentős számú intézeti háztartások felvett adataiba, azok rendeltetés szerinti férőhely számáról, közművi stb. ellátottságáról, az intézmények területi elhelyezkedéséről, megoszlásáról az ország megyéi, települései között. Mindezt elsősorban számszerűen, táblázatokban adja meg, azonban kiegészülnek még az adatok, vizuálisan jobban követhető kartogrammokkal, kartodiagramokkal, valamint az immár 10. felvétel során kialakult, hazai és nemzetközi egységes, rövid intézeti fogalommagyarázatokkal is. Az 1990. évi népszámláláskor, az 1970. évi népszámláláshoz hasonlóan, a lakások 80 százalékában és bennük lakó személyekre vonatkozóan egy szűkebb, ún. alapinformációkat írtak össze az A/minta, Lakáskérdőíven és a B/minta, Személyi kérdőíven, míg a lakások 20 százalékában, illetve ezek lakóinál az A/l, Lakáskérdőíven, illetve B/l, Személyi kérdőíven részletesebb és több kérdéssel reprezentatív felvételt hajtottak végre. Az intézeti háztartásokat, mint lakóegységeket egységesen, külön, az 1980-ban is használt nyomtatványhoz hasonló, ún. "Intézeti kérdőív" nyomtatványon, az intézeti lakókat pedig, előzetes kijelölés szerint, amelynek településenként külön összesítője is volt, vagy az alap vagy a reprezentatív célra készített és a magánháztartásoknál is használt, személyi kérdőíven kellett összeírni. Ezen az intézeti lakó megjelölés külön nem szerepelt. Ezért az intézmények lakóit, és ezek személyekre vonatkozó adatait, 10