Az időskorúak életmódja, életkörülményei (1995)

II. AZ IDŐSKORÚAK ÉLETMÓDJÁNAK, ÉLETKÖRÜLMÉNYEINEK FŐBB JELLEMZŐI - 6. Az időskorúak vándorlástörténete

8. táblázat Az időskorúak a jelenleg és a korábban lakott épület jellege szerint A jelenleg lakott épület Megnevezés Összesen zárt utcasorba épített lakótelepi villa családi tanya emeletes földszintes lakótelepi jellegű ház tanya Nem változtatott lakást 12,2 3,5 Lakást változtatott 87,8 96,5 Összesen 4220 715 A lakást változtatók közül 20 éves koruk előtt a következő épületekben laktak zárt utcasorba épített emeletes épület 9,0 31,6 zárt utcasorba épített földszintes épület 14,1 17,0 lakótelepi épület 0,8 — villa jellegű épület 0,5 1,4 családi ház 63,0 44,8 tanya 10,1 4,1 ismeretlen 2,5 1,2 A jelenleg lakott épület jellege 100,0 16,9 10,9 2,1 4,0 16,3 13,9 89,1 97,9 96,0 83,7 86,1 469 332 25 2533 67 3,8 12,3 8,3 2,5 59,6 21,2 8,3 3,5 7,4 1,0 4,3 4,2 0,4 — 0,2 0,3 20,8 0,1 — 18,7 54,5 54,2 81,1 22,1 13,9 4,9 4,2 10,7 69,1 2,9 2,5 — 1,7 1,5 11,1 7,9 0,6 60,0 1,9 Az életük folyamán lakást nem változtatott időskorúak körében az egyedül élők aránya nagyobb volt, mint a lakást változtató időskorúak"körében. Ez utóbbiak közül kerülhettek ki azok, akik annak érdekében változtattak lakást, hogy gyermekükkel, unokájukkal együtt élhessenek. A csak időskorúak által lakott lakásokban lakók aránya a nehéz életfeltételeket biztosító tanyán lakó időskorúak között 64,6 százalék volt. A tágabb családjukkal együtt lakó időskorúak többsége pedig családi házas jellegű épületben élt. Az időskorú emberek nagy része a társadalmilag szervezett munkából már kivált, így elvben lehetőség van a lakóhelyétől hosszabb-rövidebb ideig távol tartózkodni. Az állandó lakóhely ideiglenes elhagyásának célja lehet a gyermekek meglátogatása, gyógyüdülés vagy ha van, akkor a nyaralóban történő tartózkodás. Arra a kérdésre, hogy hosszabb időre el szokta-e hagyni lakóhelyét az időskorúak 5,8 százaléka válaszolt igennel. (Valószínű, hogy a jobb egészségi állapotban levő 60 év körüliek körében ez az arány magasabb lehet.) A hosszabb időre eltávozó időskorúak többsége, 75,5 százaléka csak egy-két hónapra hagyta el lakóhelyét. Az ideiglenes tartózkodás célja az ebbe a körbe tartozó időskorúak között elsősorban a rokonok (gyerekek, unokák) meglátogatása volt (65,7 százalék). Az ideiglenesen hosszabb időre eltávozott időskorúak 16,7 százaléka nyaralójában tartózkodott. Az időskorú férfiak inkább a nyaralóban történő tartózkodást, a nők pedig főleg a rokonok látogatását jelölték meg célként. Azok az időskorúak, akik egyedül éltek, döntő részben a rokonok meglátogatását jelölték meg az ideiglenes tartózkodás céljának (83,5 százalék). A még házasságban élők viszont jelentős arányban válaszolták azt, hogy a távollét célja a nyarav lójukban való tartózkodás volt. 42