Az időskorúak életmódja, életkörülményei (1995)

II. AZ IDŐSKORÚAK ÉLETMÓDJÁNAK, ÉLETKÖRÜLMÉNYEINEK FŐBB JELLEMZŐI - 1. Az időskorúak főbb demográfiai és foglalkozási adatai, lakáskörülményei

1. Az időskorúak főbb demográfiai és foglalkozási adatai, lakáskörülményei Az 1990 novemberi felvétel eredményeit bemutató első, az „Időskorúak egészségi állapota" c. kötetben egy rövid összefoglaló elemzést és táblázatos anyagot közöltünk az időskorúak legfontosabb demográfiai adatairól az 1990. évi népszámlálás alapján. A jelen fejezetben ezért ennek ismertetésétől eltekintünk, csak emlékeztetőül jegyezzük meg, hogy a népszámlálási adatok alapján a 70 évesek és idősebbek száma 1930-ban 321 ezer volt, és ez a szám 1990-re 844 ezerre változott. A 70 évesek és idősebbek népességen belüli aránya hatvan év alatt 3,7 százalékról 8,1 százalékra emelkedett. E néhány adat is jelzi, hogy a magyar társadalom milyen jelentős — és növekvő — rétegét alkotják a 70 évesek és idősebbek, ami önmagában is indokolja, hogy helyzetükkel kiemelten foglalkozunk. 1.1 Főbb demográfiai jellemzők Az összeírt 70 éves és idősebb népesség 32,3 százaléka tartozott a 70-74 évesek, 38,2 százaléka a 75-79 évesek és 29,6 százaléka a 80 évesek és idősebbek közé. A korcsoportos adatok jelzik, hogy az egyre romló egészségi állapotú 80 évesek és idősebbek is még milyen számottevő arányt képviselnek az időskorúak körében (az 1990. évi népszámlálási adatok szerint számuk 260 ezer fő volt). * A férfi lakosság nagyobb halandósága miatt a 70 évesek és idősebbek körében a nők aránya a férfiakénál jóval magasabb, és minél idősebb életkorba tartozókat vizsgálunk, annál jelentősebb a női népesség hányada. Például a 85 évesek és idősebbek körében a nők aránya már 71 százalék volt. Amikor az időskorúak életmódját és életkörülményeit vizsgáljuk, akkor a nemenkénti aránynak a magasabb életkorokban tapasztalt romlását figyelmbe kell venni. Az idősebb korosztály legmagasabb iskolai végzettsége összefüggésben van e generáció fiatalkori iskolázottsági viszonyaival, iskolázási szokásaival, lehetőségeivel. Az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya jóval magasabb, mint amit a mai fiatal vagy középgenerációk közé tartozók között tapasztalhatunk. így a 70 évesek és idősebbek között a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők csak 4,5 százalékos arányt képviseltek. Az iskolai végzettség tekintetében a nemek között lényeges különbség tapasztalható, ami — különösen a felsőfokú végzettségek esetében — a férfiak és a nők 50-70 évvel ezelőtti továbbtanulási lehetőségeinek eltéréséből adódik. Amíg az időskorú férfiak 9,2 százalékának van felsőfokú végzettsége, addig a nők körében mindössze 1,9 százalék a felsőfokú végzettek aránya. (Az 1990. évi népszámlálás adatai szerint a 30-59 éves férfiak 12,8 százaléka, az ugyanilyen korú nők 10,9 százaléka végzett felsőfokú iskolát.) Ha az adatokat további demográfiai jellemzővel, például az időskorúak családi állapotával is összevetjük, akkor megállapíthatjuk, hogy a mobilabb, függetlenebb 10