Az időskorúak egészségi állapota (1994)

II. AZ IDŐSKORÚAK LEGFONTOSABB DEMOGRÁFIAI ADATAI AZ 1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ALAPJÁN

rültek idős korba azok az első világháború alatt született korosztályok, akiknek száma a szüle­téskiesés következtében jóval kevesebb volt, mint az azt megelőző korosztályoké. Ez a tenden­cia arra is jó példa, hogy miképpen érvényesülhet 70 évvel később egy korábbi drasztikus de­mográfiai "esemény". Ha a legidősebb korosztályt, a 80 éveseket és idősebbeket nézzük, akkor e korosztály számszerű és népességen belüli arányának növekedése töretlen. A 80 évesek és idősebbek száma az 1930. évi 56 ezerről 260 ezer főre, népességen belüli arányuk 0,7 százalék­ról 2,5 százalékra nőtt. A fentebb vázolt folyamatok eredményeképpen, ha csak a 60 évesek és idősebbek kor­megoszlását vizsgáljuk, azt találjuk, hogy a 60-69 évesek száma és aránya csökkent, a 70 éve­seké és idősebbeké pedig nőtt. (Számokkal kifejezve 1930-ban a 60 évesek és idősebbek körében a 60-69 évesek aránya 62,2 százalék, a 70 éveseké és idősebbeké 37,8 százalék volt, 1990-re ezek az arányok 56,9 százalékra, illetve 43,1 százalékra változtak.) A népesség öregedése nemcsak annak eredménye, hogy az emberek átlagéletkora növek­szik, hanem összefüggésbe hozható a fiatalok számának, arányának népességen belüli csökkené­sével is. Magyarországon - az európai országok többségéhez hasonlóan - a termékenység csök­kenése miatt a fiatalkorúak (0-14 évesek) aránya az 1930. évi 27,5 százalékról 1990-re 20,5 százalékra csökkent. Ezek az arányok azt jelentik, hogy a társadalom aktív részének a gyerme­kek eltartása mellett egyre nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az öregkorúak ellátására, segíté­sére. E néhány évtized alatt végbement alapvető demográfiai változások jelentősen befolyásolják a társadalom életét, ugyanis az időskorúak növekvő száma és aránya átalakítja a családok élet­módját, életkörülményeit, valamint egészségügyi, szociális politikájának módosítására készteti a modern államot is. A nemzetközi tendenciának megfelelően Magyarországra is jellemző volt, hogy az el­múlt évtizedekben a népesség öregedése sokkal nagyobb arányúvá vált a nők körében, mint a férfiak között. (Míg 1930-ban a 60 évesek és idősebbek aránya a férfiak körében 9,7, a nők kö­zött 9,9 százalék volt, addig 1990-re az említett mutatók 15,8, illetve 21,8 százalékra változ­tak.) Az öregedés nemek közötti elté­rése még számotte­vőbb volt az idős­korúak és ezen be­lül a 80 éves és idősebb személyek körében. 1990-ben a 260 ezer 80 évnél idősebb személy több mint kéthar­mada (177 ezer fő) tartozott a nők kö­zé. A legidősebb korú nők ilyen ma­gas száma jelzi e réteg különleges helyzetét. A 70 éves ós idősebb népesség nemenként 1030 1 941 1949 1900 1970 19<0 1990 2. ábra 8

Next

/
Thumbnails
Contents