Az időskorúak egészségi állapota (1994)

III. AZ IDŐSKORÚ NÉPESSÉG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK FŐBB JELLEMZŐI

Az időskorú személyek 17,6 százaléka nyilatkozott arról, hogy a felvételt megelőző öt évben balesete volt. A balesetet szenvedett időskorúak döntő többségének (90,7 százalékuknak) egy balesete volt. (Továbbiakban az első - általában a legsúlyosabb - baleset adatait elemezzük.) Az aktív kereső tevékenységet nem folytató időskorúakról lévén szó érthető, hogy a balesetek többsége otthon vagy a lakáson kívüli közlekedés közben történt. Ennek megfelelően a baleset helyszíne általában a lakáson, épületen belüli közlekedő helyiség, illetve a településen belüli közterület volt. A balesetek körülményei is arra utalnak, hogy általában helyváltoztatás közben történik a baleset, ugyanis a balesetek 35,4 százaléka a lakáson belüli jövés-menés közben történt, 25,1 százaléka pedig utcai közlekedés alkalmából következett be. Viszonylag magas volt azoknak a baleseteknek az aránya, amelyek munkavégzés, pl. állatgondozás, növénygondozás közben következtek be. A sérült testrészek többsége valamelyik kéz vagy kar, illetve alsó végtag volt. A sérülés természete is olyan volt, amely mozgás közbeni balesetre utal, tekintettel arra, hogy a balesetek 69,1 százaléka rándulás, ficam, illetve törés, repedés volt. Idős korban különösen az alsó végtagok törése, repedése veszélyes, mert az esetleges hosszantartó ágyban fekvés más betegségek (pl. tüdőgyulladás) kialakulásának forrása lehet. A balesetek kétharmadának nem voltak - az egészségi állapotra kiható - tartós következményei. A balesetet szenvedett időskorúak 14,4 százalékának az volt a véleménye, hogy balesetének tartós betegség volt a következménye és 6,7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a baleset fogyatékosságot okozott. Az időskorú tartós betegek, illetve a fogyatékosok között nagyobb arányban fordult elő baleset, mint az ún. egészségesek között. Ez érthető is, hiszen a balesetek egy részének tartós betegség, illetve fogyatékosság volt a következménye, továbbá azok, akik valamilyen más tartós betegségben, illetve fogyatékosságban szenvednek, jobban ki vannak téve a baleset veszélyeinek. Az időskorú nők 20,5 százalékának, a férfiak 12,6 százalékának volt a felvételt megelőző öt évben valamilyen balesete. A nők körében az egynél több balesetet szenvedettek aránya is magasabb, mint a férfiak között. A balesetek jellege, helyszíne, körülménye annyiban tér el, hogy a férfiak balesetei jobban összefüggésbe hozhatók az aktív kereső tevékenységgel, azaz magasabb az ún. üzemi balesetek aránya. További eltérés, hogy a férfiakat ért balesetek következményei súlyosabbak voltak, mint a nőké, tekintettel arra, hogy a férfiakat ért balesetek nagyobb arányban okoztak fogyatékosságot. Az időskorúak adatfelvételében kérdések voltak azzal kapcsolatban, hogy az adatfelvételt megelőző két évben, 1988 óta mennyiben változtak meg az időskorúak életkörülményei. (Ez a kérdéskör azért is érdekes, mert a rendszerváltást közvetlenül megelőző időszakra Százalik 100 80 60 40 20 A balesetet szenvedettek aránya nemenként Férfi Baleset nem érte érte 6. ábra 20