Az időskorúak egészségi állapota (1994)

V. AZ ADATFELVÉTEL MÓDSZERTANA, A FOGALMAK MAGYARÁZATA

lút számai az adott kategóriába tartozók számát jelentik, a vastagított összesítő adathoz tartozó részadatok pedig az ehhez viszonyított megoszlásokat, százalékos formában tartalmazza (kivéve az 1990. évi népszámlálás adatait közlő táblázatokat). A minta nagyságából adódóan az adatok általában kellően reprezentálják az időskorú népesség jellemzőit, egyes esetekben azonban, amikor az adatkombinációhoz tartozó gyakoriság kicsi, az ebből levonható következtetéseket célszerű óvatosan kezelni. Az időskorúak felvétele nagy figyelmet fordított az időskorú személyek egészségi állapotának a felmérésére. Az egészségi állapottal kapcsolatos fogalomkör általában hiányzik a népszámlálási tematikákból - kivéve a fogyatékosokét - ezért az ezzel a kérdéskörrel kapcsolatos fogalmakat alább ismertetjük. Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a KSH különböző adatfelvételeinek tematikája magában foglalta az egészségi állapottal kapcsolatos kérdéskört is (pl. 1984. évi mikrocenzus, Egészségi állapot, 1986), így az időskorúak egészségi állapotát tudakoló fogalmak jelentős része azonos vagy közel azonos e felvételek során alkalmazott fogalmakkal. Az egészségi állapot szubjektív megítélése a megkérdezett személy saját véleményét tartalmazza, függetlenül attól, hogy milyen panaszt, vagy betegséget említett. (Ez a megítélés természetesen a saját életkor figyelembe vételével kellett, hogy történjen.) Az adatfelvétel során azokat a személyeket tekintettük tartós (krónikus) betegségben szenvedőéinek, akiknek betegsége a megkérdezés előtt legalább három hónapnál régebben kezdődött. A tartós betegség fogalma nem tartalmazza a tartós egészségkárosodásokat (fogyatékosságokat), panaszokat és a heveny fertőző (rövid, gyors lefolyású) betegségeket. (Az összeíróknak a betegségeket lehetőség szerint kórházi zárójelentésekből vagy más egyéb dokumentumokból, például orvosi igazolásból kellett megállapítani.) Három tartós betegség bejegyzésére volt mód, amennyiben az időskorú személy ennél több tartós betegségben szenvedett a három legsúlyosabbnak tartottat kellett beírni. Az egyéb kiegészítő információk, például a betegség felismerésének módja, az ellátás formája a konkrét betegségekre vonatkoztak. A tartós (krónikus) betegségek csoportosítása a BNO IX. (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) első három számjegye alapján történt. A tartós (krónikus) betegségek osztályozási rendszere Betegségi főcsoportok, egyes kiemelt tartós r,

V

T^ T„, , ., , , , F BNO IX. revízió szerint betegsegek megnevezese I. Fertőző és élősdiek okozta betegségek 101-039 ebből: tüdőtuberkulózis 011 II. Daganatok 140-239 ebből: rosszindulatú daganatok 140-208 III. Endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek az immunrendszer zavarai 240-279 ebből: pajzsmirigy zavarai 240-246 cukorbetegség 250 IV. Vér és vérképző szervek betegségei 280-289 ebből: vérszegénység (vashiány) 280 V. Elmezavarok 290-319 ebből: neurotikus zavarok 300 192