Az időskorúak egészségi állapota (1994)

III. AZ IDŐSKORÚ NÉPESSÉG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK FŐBB JELLEMZŐI

A káros munkahelyi hatás és az egészségi állapot rosszabbodása között egyértelmű az összefüggés. Különösen az időskorú férfiak szempontjából meggyőzőek az adatok. Például a nem fogyatékos és tartós betegségben sem szenvedő férfiak 43,9 százaléka jelezte, hogy káros munkahelyi hatás érte. Ugyanez a mutató a több tartós betegségben szenvedő fogyatékos férfiak között 64,3 százalék volt. Az időskorú fogyatékosok között a legmagasabb a káros munkahelyi hatásokat jelzők aránya. Amíg a kereső tevékenységet folytatott tartós betegségben nem szenvedő, nem fogyatékos időskorúak között 41,4 százalék volt azoknak az aránya, akik káros munkahelyi hatást jeleztek, addig a tartós betegségben szenvedő fogyatékosok között ez a mutató 55,7 százalék volt. Ez érthető is, mivel nagyon valószínű, hogy a fogyatékos időskorúak egy része éppen azért lett fogyatékos, mert rendkívül nehéz munkakörülmények között dolgozott. Az adatfelvétel során kérdéseket tettünk fel a dohányzásról és az alkoholfogyasztásról. E két kérdéskört - különösen az időskorúak vonatkozásában - csak nemenként érdemes vizsgálni, tekintettel arra, hogy a dohányzás, illetve az alkoholfogyasztás gyakorisága a férfiak és nők között jelentősen eltér. Az időskorú nők 6,2 százaléka jelezte, hogy jelenleg is dohányzik, illetve valamikor dohányzott, de abbahagyta, a férfiaknál viszont ez a mutató 57,4 százalék volt. A tartós betegségben nem szenvedő, nem fogyatékos férfiak között a jelenleg, illetve korábban dohányzók aránya 54,2 százalék, a nem fogyatékos, de tartós beteg férfiak között ez a mutató 57,6 százalék volt. (A fogyatékos férfiak között ez az arány még magasabb, 61,7 százalék volt.) Érthető módon azoknak a férfiaknak az aránya, akik valaha dohányoztak, de a dohányzást abbahagyták, a tartósan beteg és a fogyatékos férfiak között jóval magasabb, mint a kedvezőbb egészségi állapotú férfiak körében. Ugyanis a dohányzás korábbi abbahagyása és a tartós betegség, illetve fogyatékosság között összefüggés fedezhető fel. Az erős dohányos férfiak aránya a tartósan betegek, illetve a fogyatékosok között szintén magasabb, mint az ilyen betegségben és fogyatékosságban nem szenvedők körében . Az időskorú nők esetében a dohányzással, illetve az egészségi állapottal kapcsolatos adatok kevésbé egyértelműek, mint amit a férfiak körében tapasztaltunk, azonban a fentebb vázolt fő tendencia a nők esetében is kimutatható. Az időskorú férfiak és nők alkoholfogyasztási szokásai szintén eltérnek. A férfiak 56,6 százaléka jelezte, hogy alkalomszerűen vagy rendszeresen fogyaszt alkoholt, a nők között viszont az alkoholfogyasztók aránya csak 13,0 százalék volt. Az adatok alapján megállapítható, hogy az adatfelvétel időpontjában fennálló alkoholfogyasztás az egészséges időskorúak körében gyakoribb, mint a tartósan beteg vagy fogyatékos időskorúak között. (Elgondolkodtató viszont, hogy a tartós betegségben nem szenvedő fogyatékos férfiak között milyen magas - 69,2 százalék - az alkoholt fogyasztók aránya.) 70,0 80,0 50,040,0 30.0 20,0 10,0 0,0 Az időskorú férfiak egészségi állapota dohányzás szerint Soha nem dohányzott N«m fogyatékra Fogyatékos Dohányzik vagy dohányzott Tartós betegsége Nem fogyatékos Fogyatékos nincs van 5. ábra 17