Az időskorúak egészségi állapota (1994)

III. AZ IDŐSKORÚ NÉPESSÉG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK FŐBB JELLEMZŐI

osztályukhoz viszonyítsák. Ennek megfelelően az időskorúak több mint egyharmada vélekedett úgy, hogy egészségi állapotuk rosszabb az áltlagosnál és csak 11 százalékuk gondolta úgy, hogy átlagosnál jobb egészségi állapotban van. (Az életkor emelkedésével nő az átlagosnál rosszabb egészségi állapotot érzők aránya.) A fiatalabb korosztályokhoz képest kisebb mértékben ugyan, de az időskorúakra is jellemző, hogy a férfiak kevésbé érzik egészségi állapotukat rossznak mint a nők. (Itt főleg a nemek közötti eltérő nézetbeli különbségekről lehet szó, nevezetesen, hogy a férfiak kevésbé gondolják betegnek magukat, mint a nők.) Már az egészségi állapottal kapcsolatos véleményadatok is azt jelzik, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők kevésbé érzik átlagosnál rosszabb egészségi állapotúnak ma­gukat, mint az alacsonyabb végzettségűek. Különösen igaz ez a megállapítás egyfelől az általá­nos iskola 0-5. osztályát, másfelől a középiskolát végzettekre. Ha az adatokat fizikai, illetve szellemi foglalkozás szerint vizsgáljuk, akkor a különbségek kevésbé látványosak, azonban a két nagy csoport közötti eltérések az utóbbiak javára, ebben az összefüggésben is kimutathatók. Az, hogy a káros munkahelyi hatások valamilyen módon befolyásolják az egészségi álla­potot, azt maguk az adatszolgáltatók is érzékelték. Azok között, akiket káros munkahelyi hatá­sok értek, 39,6 százalék az átlagosnál rosszabb egészsé­gi állapotot jelzők aránya, míg az ilyen káros munka­helyi ártalmat nem érzéke­lők között az említett mutató csak 27,6 százalék volt. Egyes konkrét káros munka­helyi hatástípusok között (pl. nehéz fizikai munka, rossz, gyenge világítás) markáns különbségek nem voltak, azonban e káros munkahelyi ártalmak közül is figyelemre méltó a nagy idegi megter­helésnek az egészségi álla­potot negatív irányba befo­lyásoló hatása. Az egészségi állapot szubjektív megítélését - érthető módon - jelentős mértékben befo­lyásolja a fogyatékosság, illetve a tartós betegség ténye. A tartós betegségben szenvedő idősko­rúak 48,2 százaléka érezte úgy, hogy az átlagosnál rosszabb az egészségi állapota, míg a nem tartós betegek között ez az arány csak 14,9 százalék volt. (A fogyatékosok és a nem fogyatéko­sok között e tekintetben a különbség szintén számottevő.) Figyelemre méltó, hogy a tartós be­tegség megléte mennyire különbözőképpen befolyásolja a férfiak és a nők saját egészségi állapo­tukról alkotott véleményét. A tartós betegségben nem szenvedő férfiak 10,7 százaléka, a nők 17,9 százaléka érezte úgy, hogy az átlagosnál rosszabb az egészségi állapota. A tartósan beteg férfiak és nők körében az említett mutató 50,1, illetve 47,3 százalék volt. A tartós betegség tu­data tehát a férfiaknak a saját egészségi állapotukra vonatkozó megítélését "reálisabbá" teszi, és a nőkével azonos szintre hozza. (Elképzelhető, hogy az időskorú férfiaknál is jelentkezik a fiatalabb férfiaknál megfigyelt jelenség, miszerint a betegségeket - a nőkéhez képest - később Az időskorúak egészségi állapota káros munkahelyi hatás szerint Férfi Nő Érti Nam 4rU károa munkahelyi hatás Egészségi állapota Adagosnál rosszabb átlagosnak magf&Wö átlagosnál iofob 4. ábra 12

Next

/
Thumbnails
Contents