Az időskorúak egészségi állapota (1994)

III. AZ IDŐSKORÚ NÉPESSÉG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK FŐBB JELLEMZŐI

osztályukhoz viszonyítsák. Ennek megfelelően az időskorúak több mint egyharmada vélekedett úgy, hogy egészségi állapotuk rosszabb az áltlagosnál és csak 11 százalékuk gondolta úgy, hogy átlagosnál jobb egészségi állapotban van. (Az életkor emelkedésével nő az átlagosnál rosszabb egészségi állapotot érzők aránya.) A fiatalabb korosztályokhoz képest kisebb mértékben ugyan, de az időskorúakra is jellemző, hogy a férfiak kevésbé érzik egészségi állapotukat rossznak mint a nők. (Itt főleg a nemek közötti eltérő nézetbeli különbségekről lehet szó, nevezetesen, hogy a férfiak kevésbé gondolják betegnek magukat, mint a nők.) Már az egészségi állapottal kapcsolatos véleményadatok is azt jelzik, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők kevésbé érzik átlagosnál rosszabb egészségi állapotúnak magukat, mint az alacsonyabb végzettségűek. Különösen igaz ez a megállapítás egyfelől az általános iskola 0-5. osztályát, másfelől a középiskolát végzettekre. Ha az adatokat fizikai, illetve szellemi foglalkozás szerint vizsgáljuk, akkor a különbségek kevésbé látványosak, azonban a két nagy csoport közötti eltérések az utóbbiak javára, ebben az összefüggésben is kimutathatók. Az, hogy a káros munkahelyi hatások valamilyen módon befolyásolják az egészségi állapotot, azt maguk az adatszolgáltatók is érzékelték. Azok között, akiket káros munkahelyi hatások értek, 39,6 százalék az átlagosnál rosszabb egészségi állapotot jelzők aránya, míg az ilyen káros munkahelyi ártalmat nem érzékelők között az említett mutató csak 27,6 százalék volt. Egyes konkrét káros munkahelyi hatástípusok között (pl. nehéz fizikai munka, rossz, gyenge világítás) markáns különbségek nem voltak, azonban e káros munkahelyi ártalmak közül is figyelemre méltó a nagy idegi megterhelésnek az egészségi állapotot negatív irányba befolyásoló hatása. Az egészségi állapot szubjektív megítélését - érthető módon - jelentős mértékben befolyásolja a fogyatékosság, illetve a tartós betegség ténye. A tartós betegségben szenvedő időskorúak 48,2 százaléka érezte úgy, hogy az átlagosnál rosszabb az egészségi állapota, míg a nem tartós betegek között ez az arány csak 14,9 százalék volt. (A fogyatékosok és a nem fogyatékosok között e tekintetben a különbség szintén számottevő.) Figyelemre méltó, hogy a tartós betegség megléte mennyire különbözőképpen befolyásolja a férfiak és a nők saját egészségi állapotukról alkotott véleményét. A tartós betegségben nem szenvedő férfiak 10,7 százaléka, a nők 17,9 százaléka érezte úgy, hogy az átlagosnál rosszabb az egészségi állapota. A tartósan beteg férfiak és nők körében az említett mutató 50,1, illetve 47,3 százalék volt. A tartós betegség tudata tehát a férfiaknak a saját egészségi állapotukra vonatkozó megítélését "reálisabbá" teszi, és a nőkével azonos szintre hozza. (Elképzelhető, hogy az időskorú férfiaknál is jelentkezik a fiatalabb férfiaknál megfigyelt jelenség, miszerint a betegségeket - a nőkéhez képest - később Az időskorúak egészségi állapota káros munkahelyi hatás szerint Férfi Nő Érti Nam 4rU károa munkahelyi hatás Egészségi állapota Adagosnál rosszabb átlagosnak magf&Wö átlagosnál iofob 4. ábra 12