1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A fővárosi lakáshelyzet főbb jellemzői (1992)

ÖSSZEFOGLALÁS - 3. A laksűrűség alakulása

A lakott lakások felszereltsége szobaszám és tulaj donj el leg szerint 1990. január 1. Megnevezés 1 2 3 és több Összesen Ezen belül Megnevezés 1 2 3 és több Összesen szánélyi állami és egyéb Megnevezés szobás lakások Összesen tulajdonban levő Hálózati vízvezetékkel 95,8 99,0 99,6 98,5 97,4 99,3 Melegvízzel 73,3 95,3 98,8 91,2 94,5 88,3 Hálózati gázellátott 67,0 82,3 83,1 78,8 72,1 84,6 Palackzal lakások 6,2 5,4 5,7 5,7 10,3 1,7 Köz- | csatoraránya,% 87,7 88,3 84,5 86,8 74,2 97,8 Házi | nával 9,2 11,1 15,3 12,1 24,0 1,8 Vízöblítéses WC-vel 70,3 95,8 99,2 90,7 94,6 87,4 3. A laksűrűség alakulása A főváros lakásállományának gyarapodása a lakónépesség fogyása mellett következett be, a laksűrűség jelentősen mérséklődött. 1990. január l-jén Budapesten 100 lakott lakásra 252, 100 lakott szobára 113 lakó jutott, 24-gyei, illetve 32-vel kevesebb, mint ÍO évvel korábban. A fővárosi lakások laksűrűsége változatlanul kedvezőbb a vidékiekénél, de a különbség - mivel a javulás vidéken nagyobb arányú volt - kisebb a 10 évvel ezelőttinél. Vidéken a legutóbbi népszámlálás idején 100 lakott lakásra 28cal, 100 lakott szobára 2-vel több lakó jutott, mint Budapesten. A budapesti és a vidéki lakások átlagos laksűrűségében mutatkozó eltérés jórészt a fővárosi egyszobás lakások viszonylag kedvezőbb laksűrűségéből és az ország más térségére jellenzőnél jóval magasabb részarányából ered. 1990 elején Budapesten az egyszobás lakásoknak átlagosan 11 %-kal kevesebb lakója volt, mint vidéken. S míg a fővárosban a lakásállományon belül képviselt részarányuk közel 25 % volt, addig vidéken a 14 %-ot sem érte el. A főváros javára fennálló különbség a nagyobb szobaszámú lakások felé haladva egyre kisebb, a négy és többszobás lakások esetében már elenyésző. - 16 -