1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A fővárosi lakáshelyzet főbb jellemzői (1992)

ÖSSZEFOGLALÁS - 2. A lakott lakások minőségi összetételének, felszereltségének főbb jellemzői

A lakott lakások összevont szobaszám szerinti megoszlása a lakásede építési éve és tulajdonjellege szerint 1990. január 1. Megnevezés 1 2 3 és több Összesen Megnevezés szobás lakások aránya, % Összesen 1919-ben és korábban 44,2 37,2 18,6 100,0 1920-1944. / / épí36,8 35,5 27,7 100,0 1945-1959. évektett 33,5 48,6 18,0 100,0 1960-1979. ben lakások 9,7 65,4 24,9 100,0 1980-1989. 8,3 55,9 35,8 100,0 ÖSSZESEN 25,3 49,7 25,0 100,0 Ezen belül: személyi 13,7 53,3 33,0 100,0 állami és tulaj donú egyéb kölakások zösségi 35,3 46,6 18,1 100,0 1980 és 1990 között - az egyszerűsített komfortosság fokozatainak figyelembevételével számítva - a komfortos lakások szama 28 %—kai nott , ugyanakkor a félkomfortosoké 25 %-kal, a komfort nélkülieké pedig 51 %-kal csökkent. 1990. január l-jén a lakásállomány 87 %-a volt komfortos, 12 százalékponttal nagyobb hányada, mint az előző népszámlálás időpontjában. A lakások komfortfokozatok szerinti összetétele vidéken is javult,de még mindig jóval kedvezőtlenebb, mint Budapesten. 1990 elején komfortos kategóriába ott a lakások 70 %-a tartozott,a komfort nélküliek pedig 20 %os részarányt képviseltek, a fővárosra jellemző 8 %-kal szeriben. A részletes komfortosság alapján 1990. január l-jén a budapesti lakásoknak 49 %-a minősült összkomfortosnak, és ezekben élt a fővárosi lakosság 54 %-a. A három- és többszobás lakásoknak közel kétharmada, az egyszobásoknak kevesebb mint egyötöde volt összkomfortos. A fővárosi népesség 5 %-a félkomfortos ,6 %-a komfort nélküli, 2 %-a szükség-, vagy még annak sem tekinthető lakásokban lakott. Ezek túlnyomó hányadát egyszobás, többségében állami tulajdonú, régen, a II. világháború előtt épült lakások képezték. A komfort nélküli lakások közel kétötöde a városmagot alkotó kerületekben található, s a lakásállományon belüli arányuk ebben a térségben - a - 13 -