1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A fogyatékosok életmódja és életkörülményei (1995)

Az adatok ismertetése - 2. A fogyatékosok foglalkozási adatai

Az 1990. évi népszámlálás adatai szerint a fogyatékosok csoportjában a gazdaságilag aktívak aránya jelentősen eltér a társadalom egészétől, csupán 16,6 százalék, a népesség 43,6 százalékával szemben. Nem csupán az egészségi állapot, hanem a megfelelően adaptált munkahelyek és munkaeszközök, a társadalmi szemléletmód és a védett munkahelyek hiánya is közrejátszik abban, hogy miért szorulnak ki ilyen mértékben a fogyatékosok a munkaerőpiacról. A népesség és a fogyatékosok megoszlása gazdasági aktivitás szerint, nemenként Gazdasági aktivitás Népesség Fogyatékos Gazdasági aktivitás összesen férfi nő összesen férfi nő Aktív kereső 43,6 50,4 37,4 16,6 20,9 11,6 Inaktív kereső 25,6 19,9 30,9 57,5 55,9 59,4 Ebből: saját jogon öregségi nyugdíjas 17,0 15,5 18,3 24,5 24,9 23,9 saját jogon rokkantsági nyugdíjas, járadékos 3,9 4,4 3,4 27,3 30,8 23,3 özvegyi jogon nyugdíjas, járadékos 2,4 0,0 4,6 5,3 0,1 11,3 Eltartott" 30,7 29,6 31,8 25,9 23,2 29,0 Ebből: általános iskolai tanuló 11,8 12,6 11,0 6,1 6,8 5,3 közép- és felsőfokú iskolai tanuló 5,7 6,0 5,3 1,2 1,2 1,2 14 éves és idősebb egyéb eltartott 4,2 0,9 7,3 14,6 10,7 19,1 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 a) Első ízben állást kereső és munkanélküli is. Ezen adatok alapján megállapítható, hogy a fogyatékosok döntő része akár aktív, akár inaktív keresőként kisebb-nagyobb jövedelemmel rendelkezett. (A fogyatékos inaktív keresők jelentős része egyben a rokkantsági nyugdíjasok táborát is gyarapította. Módszertanilag vizsgálandó kérdés, hogy milyen szituációban vannak azok a rokkantsági nyugdíjasok, akik nem tartották magukat fogyatékosnak. A rokkantsági nyugdíjasoknak csak 25 százaléka volt fogyatékos. Természetesen a rokkantsági nyugdíjasok közé számítanak olyanok is, akik nem tekinthetők fogyatékosnak, például akik tartós betegségük miatt részesülnek rokkantsági nyugdíjban. Ugyanakkor ez az információ is jelzi, hogy a jóléti rendszerek helyes működése szempontjából mennyire fontos, hogy az alapfogalmakat tisztázzuk.) A fogyatékosok gazdasági aktivitása a fogyatékosság jellegétől is függ. Nyilvánvaló, hogy főleg azok a fogyatékosok tudnak munkát vállalni, akiknek a fogyatékossága kevésbé súlyos. (Az más kérdés, hogy jól működő szociálpolitikai rendszerben meg kellene találni annak a módját, hogy minden fogyatékosnak, aki képes valamilyen munkatevékenységre, legyen munkája, hiszen a fogyatékosság kezelésében nagy szerepe van a munkaterápiának.) Az értelmi fogyatékosok körében csak 8,5 százalék volt az aktív keresők aránya, viszont az eltartottak hányada majdnem elérte a 70 százalékot. Még a vakok sem voltak ilyen nehéz helyzetben, mivel körükben az eltartottak aránya az értelmi fogyatékosokhoz képest alacsony volt, viszont a valamilyen jövedelmet jelentő inaktív keresői státusban lévők aránya meghaladta a kétharmadot. 14