1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A fogyatékosok életmódja és életkörülményei (1995)

A fogalmak magyarázata

lakások, a kiadatlan, átmenetileg üres lakások vagy a csak idényszerűen használt (például tanyai) lakások. A lakás helyiségei Szoba a közvetlen természetes megvilágítással és szellőzéssel (ajtóval, ablakkal) rendelkező, legalább 4 m

2 alapterületű, alvás vagy nappali tartózkodás céljára szolgáló helyiség (háló-, gyermekszoba, ebédlő stb.). Az ablakkal is rendelkező hall, étkező, valamint a rendelőnek, váróhelyiségnek, irodának stb. használt szoba jellegű helyiségek szintén a szobák között szerepelnek. Lakószoba a 12 m

2-nél nagyobb alapterületű szoba. Félszoba a 6 m

2-nél nagyobb, de a 12 m

2-t meg nem haladó alapterületű szoba. Kisszoba a legalább 4 m

2-es, de a 6 m

2-t meg nem haladó alapterületű szoba. Az ajtó nélküli falnyílással a szobához csatlakozó hálófülke (alkóv) és étkezőrész nem minősül külön szobának, helyiségnek. Alapterülete a kapcsolódó szoba területéhez tartozik. Konyha a főzés (esetleg étkezés) céljára létesített és használt — legalább 4 m

2 alapterületű, általában közvetlen, természetes megvilágítással, szellőzéssel (ablakkal, ajtóval) ellátott — helyiség. A konyhához rendszerint ajtó nélkül csatlakozó étkezőrész, -fülke nem számít külön helyiségnek. Alapterülete a konyha területét növeli. Főzofülke a főzés céljára épített és használt — 4 m

2-nél kisebb — helyiség. (Ide tartozik a teakonyha és a főzőszekrény is.) A konyhák és a főzőfülkék számát a kötetek általában összevontan, főzőhelyiség megnevezéssel közlik. A szobák és a főzőhelyiségek alapterület szerinti besorolásánál a beépített szekrények alapterületét az adott helyiség alapterülete magában foglalja. Fürdőszoba (zuhanyozó, mosdófülke) a lakás tisztálkodás céljára használt helyisége. (Általában vízvezetékkel, szennyvízelvezetéssel és tisztálkodási célú berendezéssel rendelkezik, de nem a közművesítettség és a felszereltség a meghatározó, hanem a helyiség használata.) Szobaszám (lakásnagyság) Az összes szobák száma szerinti csoportosítás a lakószobák, a félszobák és a kisszobák együttes száma alapján történt. Ennélfogva például az egy lakószobából és két félszobából (vagy kisszobából) álló lakás ebben a csoportosításban háromszobás. Az ilyen típusú csoportosítást a táblázatok címe „szobaszám"-ként említi. Egyes táblákon a szobaszám szerinti csoportosítás kiegészül a konyhával való ellátottsággal is. Ebben az esetben a címben a „lakásnagyságcsoport" megjelölés szerepel. A szobák összevont száma szerinti csoportosítás a helyiségek alapterületét is figyelembe veszi, és a kisszobákat félszobává, a félszobákat lakószobává összevonva sorolja be. Ez azt jelenti, hogy a 4—6 m

2 alapterületű kisszobák párosával, továbbá a maradék páratlan kisszobák egy-egy félszobának számítanak. Hasonlóképpen a 7—12 m

2 alapterületű félszobákból kettő képez egy lakószobát. (így például az egy lakószoba + két félszoba nagyságú lakás e besorolás szerint kétszobás; vagy: az egy lakószoba + egy félszoba + két kisszoba az összevonások után szintén két szobát jelent.) 135