A cigányság helyzete, életkörülményei 1993 (1994)

Demográfiai jellemzők

A lakosság számához viszonyítva Nógrád megyében a legmagasabb a cigány életformát folytatók aránya. E megyében minden kilencedik ember tartozik ebbe a csoportba. Ettől kevéssel marad el a Zala megye népességén belül kimutatható arány, ahol minden tizedik lakos sorolható az ilyen életformát folytatók körébe. Ha a cigányságot és az átmenetet alkotók együttes számát a nem cigány körülmények között élők számához viszonyítjuk, négy megyében kapunk kiugróan magas számot. Nógrád megyében (154), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (123), Zala megyében (112) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (94) cigány, illetve átmeneti életformát folytató jut 1000 nem cigány körülmények között élőre. A cigány és az átmeneti életvitelű népesség aránya területenként GySr-Moson-Sopron Békés Veszprém Csongrád Vas Pest Fejér Budapest Bács-Kiskun Komárom-Esztergom Jász-Nagykun-Szolnok Baranya Tolna Somogy Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Hajdú-Bihar Zala Szabolcs-Szatmár-Bereg Nógrád 0,0 1,0 2,0 3,0 4,0 5,0 6,0 7,0 8,0 9,0 10,0 11,0 12,0 13,0 Százalék H Cigány életvitelű Átmeneti életvitelű A férfi-nő arány a cigányság körében sokkal kiegyenlítettebb (1000 férfira 1002 nő jut), mint a lakosság többi részében (országosan az 1000 férfira jutó nők száma 1101). Budapesten 1000 cigány férfire 1049 cigány nő jut, a többi városban ez az arány 1014 és a községekben már csak 989. A csökkenő sorrend oka részben a cigányság életformájában kereshető, amely a fővárosban legkevésbé, a községekben pedig leginkább őrizte meg a hagyományokat. A cigány életformát folytató népesség korösszetétele ellentétes á nem cigányokéval, az "átmeneti" kategóriába soroltaké pedig a két népességi csoport között helyezkedik el. A cigányság körében a magas születési arányszámok következtében kiugróan magas a gyermekkorúak 13