1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 28. Az adatfelvétel és -feldolgozás összefoglaló ismertetése (1995)

AZ ADATFELVÉTEL ÉS -FELDOLGOZÁS ISMERTETÉSE - A fogalmak magyarázata

Néhány esetben, mint pl. az igazgatási, egészségügyi, oktatási stb. intézményekben foglalkoztatottaknál, nem a munkáltató, hanem a munkahely döntötte el a besorolást. (Például, ha az orvosok munkáltatójaként tanács volt megjelölve, munkahelyként viszont kórház vagy rendelőintézet, besorolásuk az utóbbiak alapján történt.) b) Az önállók, szabadfoglalkozásúak besorolását az egyéni foglalkozás határozta meg (pl. az önálló kőműves az építőiparba, az önálló kereskedő a kereskedelembe, azon belül a tevékenységének megfelelő ágazatba, alágazatba, illetve szakágazatba került). c) A segítő családtagok — a kisegítő gazdaságokban segítő családtagok kivételével — ugyanabba a szakágazatba kerültek, mint az a személy, akinek segítettek. A kisegítő gazdaságokban segítő családtagok a „Mezőgazdasági termelés" szakágazatba, illetve egyben alágazatba tartoznak. Azokban a táblázatokban, amelyek az állami, szövetkezeti illetve egyéb mezőgazdaság szerinti bontást is tartalmazzák, a mezőgazdasági foglalkozású segítő családtagok besorolása a „Mezőgazdasági termelés" szakágazaton belül a következő: — „ szövetkezeti mezőgazdaság " -ba tartoznak a mezőgazdasági szövetkezeti dolgozók t segítő családtagjai, — „egyéb mezőgazdaság "-ba tartoznak a kisegítő gazdaságokban, valamint a mezőgazdasági önállóknak segítő családtagok. d) A Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerében el nem helyezhető személyek ágazati besorolása a következő: — a mezőgazdasági napszámosok a „Mezőgazdasági szolgáltatás" alágazatba tartoznak; — a külföldi munkáltatók Magyarországon dolgozó alkalmazottai, a külföldön dolgozó magyarok, az alkalmi munkások, a napszámosok (a mezőgazdasági napszámosok kivételével) együttesen a „Közösségi, közigazgatási és egyéb szolgáltatások" gazdasági ágban, illetve a további bontással kiegészített szakágazati részletezettségű táblázatokban „Egyéb, az ágazatokba be nem sorolhatók" megnevezéssel szerepelnek. Foglalkozási viszony Az aktív keresők foglalkozási viszony szerinti csoportosítása a munkáltatóhoz, illetve a termelőeszközökhöz való, jogilag meghatározott viszonyuk alapján a következő: — alkalmazásban állók, — szövetkezeti tagok, — önállók, szabadfoglalkozásúak, — segítő családtagok. Alkalmazásban állók azok, akik munkaviszonyban állnak, és végzett munkájukért munkabért (munkadíjat) kapnak. Szövetkezeti tagok azok a személyek, akik a munkáltató szövetkezettel tagsági viszonyban állnak és e viszonyuk munkavégzési kötelezettséggel jár, vagy — ilyen kötelezettség híján — külön munkamegállapodás alapján dolgoznak a szövetkezetnél. Önállók, szabadfoglalkozásúak az egyénileg dolgozó parasztok, az ipar- vagy működési engedély alapján dolgozó önálló kisiparosok, kiskereskedők, fuvarosok stb., valamint a munkaviszony, szövetkezeti tagsági viszony, bedolgozói jogviszony nélkül önálló kereső foglalkozást folytató szellemi foglalkozású személyek. Ugyancsak ide tartoznak a magánszemélyek által 91