1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 28. Az adatfelvétel és -feldolgozás összefoglaló ismertetése (1995)

AZ ADATFELVÉTEL ÉS -FELDOLGOZÁS ISMERTETÉSE - Mintavételi eljárások

vén adódó minta ugyanis a reprezentatív kérdésekre vonatkozóan csak 4 ezrelékes nagyságú lett volna (0,2 x 0,02 = 0,004), ami nem tette volna lehetővé részletes adatok közlését. Ezért az 1990. évi népszámlálás előzetes adatait bemutató 2 százalékos minta a 20 százalékdS reprezentatív összeírás körzeteiből került kiválasztásra, mégpedig e körzetek minden 10. lakásának a kiválasztásával. Ez a kétlépcsős — első lépcsőben körzetek, másodikban lakások — kiválasztási eljárás biztosította, hogy a reprezentatív összeírás előzetes adatai ugyanolyan pontosságúak legyenek, mint az alapösszeírásé. Ez utóbbiak tekintetében azonban a pontosság általában kisebb, mini amit egy minden 50. lakást felölelő szisztematikus minta biztosított volna, mert a mintavételi hibához mind a körzetek, mind a körzeteken belül a lakások kiválasztásából eredő pontatlanság hozzájárul. Mivel arra nincs biztosíték, hogy egy, a körzetek 20 százalékából kiválasztott 10 százalékos lakásminta az egyes területi egységek lakásállományának pontosan 2 százalékát adja, tartalék lakások kiválasztásáról kellett gondoskodni. A kiválasztás gyakorlati megvalósítása két lépésben történt. Első lépésben a reprezentatív számlálókörzetek minden 8. lakásának — intézeti háztartások esetén minden 8. személyének — kijelölésével egy kb. 2,5 százalékos minta került kiválasztásra. A kiválasztás központilag előállított véletlen kezdőszámok alapján megyénként történt. A szükségesnél nagyobb kezdő mintát az indokolta, hogy a korrekciós eljárás során területi egységenként — megye, azon belül megyeszékhely, többi város, községek, illetve Budapesten kerületek (összesen 70 területi egység) — mind a lakások, mind a magán- vagy intézeti háztartásokban élő személyek tekintetében biztosítani lehessen a pontosan 2 százalékos végső mintanagyságot, s így a feldolgozás során minden adatnál egységesen ötvenes szorzót lehessen alkalmazni. A mintegy 2,5 százalékos alapminta 2 százalékosra csökkentésekor elsődlegesen az alábbi szempontok érvényesültek: — elhagyásra kerültek azon személyek adatai, akiknél a kérdőíven csak az alapkérdőívhez tartozó kérdéseket töltötték ki, a reprezentatív kérdések válaszrészei megválaszolatlanok maradtak; — az ilyen személyek elhagyása problémát okozott volna a háztartások és a családok összeállításakor, valamint befolyásolta volna a lakásban lakók összetételét is, ezért nem csupán a személy, hanem a lakás is (a benne lakó személyekkel együtt) kiemelésre került. A végső, pontosan 2 százalékos mintanagyság eléréséhez a már csökkentett mintát tovább kellett korrigálni. Ehhez területi egységenként rendelkezésre álltak a teljes körű adatfelvétel előzetes tételszámai mind a lakások számára és lakószám szerinti megoszlására, mind a népességre vonatkozóan. A végleges minta kialakításához használt számítógépes programcsomag mind a lakások, mind a személyek számának tekintetében minden területi egységre külön-külön biztosította azt a — pontosan 2 százalékos — mintát, amelynél a lakástípusok (üres lakások, egyszemélyes lakások stb.) eloszlása a legjobban megközelítette a 2,5 százalékos alapminta hasonló eloszlását. Természetesen egy adott lakás kiválasztása maga után vonta az e lakásban lakó személyek egyidejű kiválasztását is. A mintakorrekció modellje az intézeti háztartásban élők esetében az előbbiekben vázolttól némileg eltérő volt. A lakásoknál és a bennük lakó személyeknél alkalmazott részletes területi bontással szemben az intézeti háztartásokban élők esetében a korrekció csupán 20 területi 67