1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 28. Az adatfelvétel és -feldolgozás összefoglaló ismertetése (1995)

AZ ADATFELVÉTEL ÉS -FELDOLGOZÁS ISMERTETÉSE - Mintavételi eljárások

vén adódó minta ugyanis a reprezentatív kérdésekre vonatkozóan csak 4 ezrelékes nagyságú lett volna (0,2 x 0,02 = 0,004), ami nem tette volna lehetővé részletes adatok közlését. Ezért az 1990. évi népszámlálás előzetes adatait bemutató 2 százalékos minta a 20 százalékdS reprezenta­tív összeírás körzeteiből került kiválasztásra, mégpedig e körzetek minden 10. lakásának a kivá­lasztásával. Ez a kétlépcsős — első lépcsőben körzetek, másodikban lakások — kiválasztási eljárás biztosította, hogy a reprezentatív összeírás előzetes adatai ugyanolyan pontosságúak legyenek, mint az alapösszeírásé. Ez utóbbiak tekintetében azonban a pontosság általában kisebb, mini amit egy minden 50. lakást felölelő szisztematikus minta biztosított volna, mert a mintavételi hibához mind a körzetek, mind a körzeteken belül a lakások kiválasztásából eredő pontatlanság hozzájárul. Mivel arra nincs biztosíték, hogy egy, a körzetek 20 százalékából kiválasztott 10 száza­lékos lakásminta az egyes területi egységek lakásállományának pontosan 2 százalékát adja, tarta­lék lakások kiválasztásáról kellett gondoskodni. A kiválasztás gyakorlati megvalósítása két lé­pésben történt. Első lépésben a reprezentatív számlálókörzetek minden 8. lakásának — intézeti háztartá­sok esetén minden 8. személyének — kijelölésével egy kb. 2,5 százalékos minta került kiválasz­tásra. A kiválasztás központilag előállított véletlen kezdőszámok alapján megyénként történt. A szükségesnél nagyobb kezdő mintát az indokolta, hogy a korrekciós eljárás során terü­leti egységenként — megye, azon belül megyeszékhely, többi város, községek, illetve Budapes­ten kerületek (összesen 70 területi egység) — mind a lakások, mind a magán- vagy intézeti ház­tartásokban élő személyek tekintetében biztosítani lehessen a pontosan 2 százalékos végső min­tanagyságot, s így a feldolgozás során minden adatnál egységesen ötvenes szorzót lehessen al­kalmazni. A mintegy 2,5 százalékos alapminta 2 százalékosra csökkentésekor elsődlegesen az aláb­bi szempontok érvényesültek: — elhagyásra kerültek azon személyek adatai, akiknél a kérdőíven csak az alapkérdőív­hez tartozó kérdéseket töltötték ki, a reprezentatív kérdések válaszrészei megválaszo­latlanok maradtak; — az ilyen személyek elhagyása problémát okozott volna a háztartások és a családok összeállításakor, valamint befolyásolta volna a lakásban lakók összetételét is, ezért nem csupán a személy, hanem a lakás is (a benne lakó személyekkel együtt) kieme­lésre került. A végső, pontosan 2 százalékos mintanagyság eléréséhez a már csökkentett mintát to­vább kellett korrigálni. Ehhez területi egységenként rendelkezésre álltak a teljes körű adatfelvé­tel előzetes tételszámai mind a lakások számára és lakószám szerinti megoszlására, mind a né­pességre vonatkozóan. A végleges minta kialakításához használt számítógépes programcsomag mind a lakások, mind a személyek számának tekintetében minden területi egységre külön-külön biztosította azt a — pontosan 2 százalékos — mintát, amelynél a lakástípusok (üres lakások, egyszemélyes lakások stb.) eloszlása a legjobban megközelítette a 2,5 százalékos alapminta ha­sonló eloszlását. Természetesen egy adott lakás kiválasztása maga után vonta az e lakásban lakó személyek egyidejű kiválasztását is. A mintakorrekció modellje az intézeti háztartásban élők esetében az előbbiekben vázolt­tól némileg eltérő volt. A lakásoknál és a bennük lakó személyeknél alkalmazott részletes terü­leti bontással szemben az intézeti háztartásokban élők esetében a korrekció csupán 20 területi 67

Next

/
Thumbnails
Contents