1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 28. Az adatfelvétel és -feldolgozás összefoglaló ismertetése (1995)

AZ ADATFELVÉTEL ÉS -FELDOLGOZÁS ISMERTETÉSE - Gépi feldolgozás

A közlési táblák készítése Az országos és a megyei eredmények közléséhez szükséges táblaanyagot a tükörlap nagyságának megfelelő négyzetrácsos, a kiíró programok követelményeivel egyező sorokat és oszlopokat tartalmazó lapokon terveztük. Az egy lapon lévő, előre betördelt szövegeket és méretre beosztott rovatokat tartalmazó táblatervek, a kötet egy-egy oldalának feleltek meg. A népszámlálás megyei kötetsorozata és az országos összefoglaló kötet azonos tartalmú táblaanyagot tartalmaz, de az adatok mindig más területi egységre vonatkoznak. Ezért csak egyszer kellett megtervezni és paraméterezni a teljes táblasorozatot. Erre azért volt lehetőség, mert a már 1980-ban is használt TAB68 táblázási rendszer adottságai ezt megengedték. A táblázatok kiírásához a KSH Számítóközpont saját tervezésű paraméterezhető programot készített, amely a szövegek és a TAB68 által előállított gyakorisági mátrixok összepárosítására, az íráskép vezérlésére szolgált. A speciális témakötetek tervezése, szerkesztése kötetenként egyedileg történt. A táblázó program a feldolgozásra kijelölt legkisebb területi egységekre állította elő a gyakorisági mátrixokat, és a magasabb szintű területi egységekre ezek az aggregált adatok kerültek kiírásra. A táblázatok tartalmi és formai ellenőrzése az országos táblákon történt, de a megyei táblaanyag is rendelkezésre állt. Ezért az ellenőrzést és az esetleges javítást követően a megyei táblázatokat már csak nyomtatni kellett. A közlési táblák elkészülésének helyét a 4. ábra szemlélteti. A nyomdakész táblák előállítása a Népszámláláson történt. A mágnesszalagon lévő táblatesteket PC-s konverzió után lézernyomtatón a Számítóközpontban kinyomtatták. Ezt követően egy erre a célra készített program segítségével a Népszámlálás számítógépein a WordPerfect 5.1 szövegszerkesztővel előre megszerkesztett és tárolt táblacímeket és fejléceket a már kinyomtatott táblatestekre a lézernyomtató „ráköpírozta" és oldalszámozta. Ezzel a módszerrel tulajdonképpen a manuális nyomdai előkészítést gépesítettük. A 2 és a 20 százalékos reprezentatív minták feldolgozása A 2 százalékos reprezentatív minta korrekcióját követő feldolgozásban — a mintakiválasztás és annak korrekciója során végrehajtott munkafázisok eredményeképpen — az adathiányos személyi rekordok már nem okozhattak problémát. A lakásrekordok ismérveit mechanikus javítószabályokkal ellenőrizte és javította a számítógép. A személyrekordoknál először a háztartás- és családismérvek ellenőrzése és hibás struktúrák esetén a kódértékek kézi javítása történt meg. A javítómenet utáni nem rögzített, további mezők logikai ellenőrzését és a hibás összefüggések javításának mintegy 80 százalékát a számítógép végezte. Az ellenőrzés után fennmaradó hibás rekordok javítása manuálisan történt. A javított mezők helyes kódértékeit a rekord azonosítását szolgáló egyedi megjelölő adatokkal együtt a Népszámlálás számítógépein egy ellenőrző program felügyelete alatt rögzítettük, majd hajlékony lemezekre felírva továbbítottuk a Számítóközpontba a javító program részére. A 2 százalékos minta javítása és ellenőrzése idő hiányában nem készült el minden ismérvre és teljes részletességgel. Csak azokat a mezőket javítottuk, amelyek a közlési táblák kitöltéséhez szükségesek voltak. A lakásismérvek egy lépésben javultak, mert lakásminta lévén nem volt értelme az épületrekordok kialakításának. 61