1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 28. Az adatfelvétel és -feldolgozás összefoglaló ismertetése (1995)

AZ ADATFELVÉTEL ÉS -FELDOLGOZÁS ISMERTETÉSE - Gépi feldolgozás

Az adathiányos rekordoknál részleges adatcserét kellett végrehajtani. A csere vagy re­kordszinten, vagy házaspárok és élettársi kapcsolatban élők esetén rekordpáronként összehangol­tan jött létre. Az adatcsere végrehajtásának alapfeltétele volt, hogy a javítandó és a javítást biz­tosító rekordban azonos legyen a nem, a korév, sőt bizonyos esetekben a születési hónap is. A rekordpáronként végrehajtott adatcserénél a családi állapot és a családi állás mezők értéke is meghatározó volt. Az adatpótlást azonos megyén és azonos településtípuson belüli cserere­korddal kellett elvégezni. Az adathiányos mezők kiegészítéséhez a nem adathiányos, javított személyi állomány szolgált javítóbázisul. Az adatpótlást követően a személyi rekordokat egy állományba rendeztük. így rendelke­zésre állt a teljes javított személyi állomány. A személyrekordok javításával egyidőben, azoktól függetlenül folyt a lakásrekordok el­lenőrzése és javítása. A kevésbé bonyolult adatstruktúra következtében az adatpótlást és a hibás összefüggéseket mechanikusan, javítószabályok segítségével lehetett megoldani. Két egymástól független szabályrendszer ellenőrizte és javította a teljes körű és a reprezentatív adatfelvétel állományait. Első lépésben az épületszintű, a második lépésben a rekordszintű javításokat kellett végrehajtani. A városok többszintes lakóházai sokszor több körzetre tagolódtak. Ezért a lakásrekordok épületismérveinek javítását egy új épületsorszám kialakításával kellett kezdeni. Az egy épületet alkotó lakásokat egy számlálókörzeti lista segítségével településenkénti folyamatos épületsor­számmal láttuk el. Az alapfelvétel épületei 1-gyel kezdődő, a reprezentatív felvétel épületei 90 001-től kezdődő folyamatos sorszámot kaptak. Az új azonosító segítségével az azonos épület­hez tartozó lakások épületismérveit egységesíteni és javítani lehetett. A következő lépcsőben a többi lakásismérv rekordszintű ellenőrzését és javítását végezte el a számítógép. A korábban javított mezők kódértékeit tilos volt megváltoztatni. A további feldolgozáshoz a reprezentatív lakásrekordokból az alapinformációkat tartal­mazó mezőket leválogattuk és az alapfelvétel rekordjával összerendeztük. Az adatelőkészítés után a lakás- és a személyi információk teljes körű javított állományai kerültek feldolgozásra. Állományok kialakítása, rekordszerkesztés A feldolgozás következő fázisában a végleges rekordok szerkesztésére, kialakítására ke­rült sor. A lakás- és a személyi rekordok származékos mezőkkel és valamelyik másik rekord információival egészültek ki. Ebben a feldolgozási szakaszban állítottuk elő azokat a mezőket is, amelyek a háztartás- és családállomány létrehozásához szükségesek voltak, majd — a népes­ségkategóriák figyelembevételével — egységes algoritmus alapján kialakítottuk a háztartás-csa­lád állományt. A lakásrekordok épületinformációi felhasználásával létrehoztuk az épületállományt, to­vábbá a személyrekordok foglalkozási ismérveinek felhasználásával az aktív keresők foglalkozá­si és ingázási adatait tartalmazó ingázási állományt. A kibővítéssel létrejött állományokból tör­tént a táblázás. A részletes szalagtervek leírása a Függelékben látható, a rendszer folyamatát az 4. ábra szemlélteti. 57

Next

/
Thumbnails
Contents