1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 28. Az adatfelvétel és -feldolgozás összefoglaló ismertetése (1995)

AZ ADATFELVÉTEL ÉS -FELDOLGOZÁS ISMERTETÉSE - Gépi feldolgozás

GÉPI FELDOLGOZÁS Az 1990. évi népszámlálás előkészítését és feldolgozását alapvetően meghatározta a rendelkezésünkre álló rövid felkészülési idő, és az a tény, hogy a korábbi években végrehajtott próbaszámlálások adatstruktúrája, feldolgozási módja, nómenklatúrái lényegesen eltértek a népszámlálás programjától. 1990-ben a reprezentatív felvételből kiválasztott 2 százalékos reprezentatív minta adataival teszteltünk. A rövid felkészülési időn kívül egyéb — előre nem várt — tényezők is befolyásolták a feldolgozás programját (válaszmegtagadások, személyi kérdőívek hiányos kitöltöttsége stb.). A feldolgozás koncepciójának kialakításakor az 1980. évi népszámlálás lebonyolításának a tapasztalataira, valamint a Népszámláláson működő PC-hálózatra támaszkodtunk. Az összeírás szerkezetében az 1970. évi népszámlálásra hasonlított, mivel a népesség- és lakásállomány 80 százalékáról csak alap-, 20 százalékáról pedig az alapon kívül további információkat is gyűjtött. A feldolgozás tervezésénél külön kellett választani az alap-, illetve a reprezentatív anyaggal kapcsolatos tevékenységeket. A népszámlálás adatainak rögzítését — a kódoláshoz hasonlóan — decentralizáltan, a SZÜV megyei számítóközpontjaiban végezték. A feldolgozás lebonyolítását, a párhuzamos munkaszakaszok időbeli egyeztetését a feldolgozási ütemterv (naptár) szerint kellett végrehajtani. A népszámlálás adatfeldolgozási struktúrája A korábbi népszámlálások gépi feldolgozási tapasztalatai bizonyították, hogy a személyi adatok alapján, megfelelő számítógépes algoritmusok segítségével előállíthatók a háztartás- és a család-, valamint a lakásadatok alapján az épületállományok. Ennek érdekében az összeírás úgy történt, hogy a személyek, a családok, a háztartások, a lakások és az épületek hierarchikus rendje biztosított legyen. Az egyes szintek közötti kapcsolatot az azonosítók biztosították. Kitüntetettjelentőségük miatt ezért már a rögzítést követő előjavítási fázisban kódértéküket ellenőrizni és véglegesíteni kellett. A lakáskérdőív tartalmazta az épület sorszámát — amelyet a körzetesítés miatt, főleg a nagyvárosoknál ismételten meg kellett határozni —, a személyi kérdőív pedig annak a lakásnak a sorszámát, amelyikben a személy összeírásra került (1. ábra). Mint az az ábrán látható a személyek közvetlen kapcsolatba kerülnek a lakásukkal, a lakások pedig az épülettel. A kapcsolat lehetővé tette, hogy bármely adatállomány bármely más adatállomány akármelyik ismérvével feltölthető legyen és az épületrekordok is kialakíthatók legyenek. A háztartás-család állomány kialakításánál is hasonló módszert alkalmaztunk. A személyek háztartás- és családsorszám, családi állás, rokonsági fok ismérvei alapján könnyen kialakíthatók voltak a különböző népességkategóriák szerinti háztartás-, illetve családrekordok. A személyi rekordok kiegészítéseként — a népességkategória figyelembevételével — egységes algoritmussal létrehozott mezők segítségével az állományokat automatikusan elő lehet állítani. A háztartások, illetve a családok népességkategóriák szerinti hovatartozásának megjelölésére külön mezőket alkalmaztunk, ezzel is csökkentve az előállítandó rekordok számát (2. ábra). 52