1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 28. Az adatfelvétel és -feldolgozás összefoglaló ismertetése (1995)

AZ ADATFELVÉTEL ÉS -FELDOLGOZÁS ISMERTETÉSE - A népszámlálás programja

A népességkategória jelzőszámok egymás közötti összefüggései: — az l-es és a 4-es népességkategóriájú személyeknek csak egy kérdőíve lehetett. — a 2-es népességkategóriájú személyeknek a 3-as népességkategóriájúak között, — a 3-as népességkategóriájú személyeknek a 2-es népességkategóriájúak között is kellett kérdőívének lennie. A 4-es népességkategóriájú személyeket mind a lakó-, mind az állandó népesség szerinti adatfeldolgozáskor figyelembe vettük. Ennek megfelelően — a lakónépességbe az l-es, 3-as, 4-es, — az állandó népességbe l-es, 2-es és 4-es népességkategóriájú személyek tartoznak. Személyi kérdések Demográfiai kérdések A nem és az életkor a népesség legfontosabb strukturális jellemzői, az adatfeldolgozás általánosan használt alapkategóriái. A magyar gyakorlatban — így az 1990. évi népszámlálás alkalmával is — az életkort a születés időpontjának a kérdezésével tudakoltuk. A népesség családi állapot szerinti összetétele, illetve annak több mint száz évre visszanyúló idősora önmagában is értékes információkat nyújt. Más adatokkal való összevetése, így különösen nők esetében a házasságokra és a termékenységre vonatkozó kérdésekkel történő együttes feldolgozása olyan problémákra is választ adhat, amelyek döntő fontosságúak a népesség számának és összetételének alakulásában. Lehetőséget teremt a házasságban, illetve a házasságon kívül született gyermekek esetében nem csupán azok számának, hanem a népszámlálás során összeírt más típusú adatok felhasználásával az okok megállapítására, a szülői, társadalmi háttér feltérképezésére is. Az 1990. évi adatfelvétel — a korábbi gyakorlattól eltérően és a nőkhöz viszonyítva lényegesen szűkebb körben — alkalmas a férfiak egyes házasodási szokásainak és termékenységének a vizsgálatára is. A családi állapot vizsgálata alapvetően a jogi helyzet alapján történik. Ez azonban nem mindig tükrözi a valós helyzetet. Éppen ezért a reprezentatív adatfelvétel keretében megkérdeztük a házas nőket, hogy együtt élnek-e törvényes házastársukkal, valamint minden nem házas és a házastársától különváltan élő nőtől, hogy élettársi kapcsolatban él-e. Ez módot ad arra, hogy a „de jure" családi állapot mellett — az ENSZ népszámlálási programajánlatával összhangban — „de facto" családi állapot is megfigyelhető, illetve a családtípusokban beálló változások is nyomon követhetők legyenek. A népesség termékenységének vizsgálata az élve született gyermekek számának a tudakolásával történt. Mind a férfiaknál, mind a nőknél összeírtuk az életük folyamán a népszámlálás eszmei időpontjáig élve született összes gyermekük számát. A számbavételnél nem kellett tekintettel lenni arra, hogy a gyermek házasságban vagy házasságon kívül, a jelenlegi vagy egy korábbi házasságból született-e, életben volt-e a népszámlálás időpontjában vagy sem, illetve anyjával vagy apjával együtt élt-e. A reprezentatív kérdőíven — a részletesebb termékenységi vizsgálatok érdekében — már csak a 15 éves vagy idősebb nőktől kérdeztük az élve született gyermekek nemét és születésük évét, hónapját, továbbá információt kértünk az anyával való együttélésről és az esetleges elköltözés vagy halálozás évéről. 28