1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 28. Az adatfelvétel és -feldolgozás összefoglaló ismertetése (1995)

AZ ADATFELVÉTEL ÉS -FELDOLGOZÁS ISMERTETÉSE - A népszámlálás programja

Bár a próbaszámlálások tapasztalatai azt bizonyították, hogy a munkáltatói kérdőív alkalmazása többféle előnnyel is jár (a munkaügyi nyilvántartás felhasználásával összegyűjtött foglalkozási és iskolázottsági adatok pontosabbak a bevallásból származóknál; az pedig, hogy a lakosság viszonylag nagy hányada rendelkezik kitöltött munkáltatói kérdőívvel és így összeíráskor a népszámlálási kérdések jó részére már nem kell válaszolnia, kedvezően befolyásolja az önkitöltési arányt), a módszernek mégis sok ellenzője volt. A munkáltatók és érdekképviseleti szerveik határozott ellenállást tanúsítottak, a KSH területi szerveitől is inkább negatív vélemények érkeztek, így a munkáltatói kérdőívtől eltekintettünk, és ennek megfelelően módosítottuk a kérdőíveket. A kérdőíveket a költségek további csökkentése céljából igyekeztünk még tovább egyszerűsíteni, a felhasznált pozíciókkal, amelyek a gépi feldolgozás alapját képezik, a lehető legtakarékosabban gazdálkodni. Mindezek következményeképpen — a különböző iskolatípusokban elvégzett osztályok számát tudakoló külön kérdést öszszevontuk az alapkérdőívnek a legmagasabb iskolai végzettségre vonatkozó kérdésével, — az iskolai, tanfolyami bizonyítványok, oklevelek bejegyzésére szolgáló táblázat csökkentett terjedelemben (négy végzettség bejegyzésére adva lehetőséget) a reprezentatív kérdőívre került, — a reprezentáció kérdéskörébe soroltuk át a jelenlegi iskolába járásra, továbbá a foglalkoztatás jellegére vonatkozó kérdéseket is. Ezek a változások természetesen azt is jelentették, hogy egyúttal lemondtunk mindezen információk teljes körű megfigyeléséről. További egyszerűsítést, teijedelemcsökkentést eredményezett, hogy a lakcímre és a bejelentési módra vonatkozó kérdéseket is összevontuk. A gazdasági, politikai változások hatására a lakosság kedvezőtlenül fogadta, hogy a személyi szám rákerül a népszámlálási kérdőívekre, ezért az adatfelvétel kérdőíveit már nem a személyi szám, hanem a születési idő feltüntetésével alakítottuk ki. A személyi szám elmaradása miatt azonban a gépi úton történő egyeztetéstől is el kellett tekintenünk. Miután megszületett a döntés a teljes körű népszámlálás megtartásáról, és intézkedés történt az ÁNH általi adatelőnyomtatás mellőzéséről, a rendelkezésre álló és a személyek azonosításához feltétlenül szükséges személyi adatok csak az ÁNH által készített cím- és névjegyzéken jelentek meg. 1989 júliusában az állami vezetés véglegesen a teljes körű népszámlálás megtartása mellett döntött és ezzel egyidejűleg a fentebb leírtak szerint — bizonyos mértékig módosítva az 1988. évi 22. tvr.-ben meghatározott adatfelvételi programot — véglegesítette a népszámlálás programját. A változások, módosulások következményei értelemszerűen végigkísérik az 1990. évi népszámlálás teljes történetét, mind a felvétel, mind a feldolgozás, mind a publikáció területén. Az összeírás köre Az ÁNH-val való szoros együttműködésre épített, ennek megfelelően tervezett népszámlálás egyik igen fontos célkitűzése volt, hogy járuljon hozzá a magyarországi bejelentési rendszer ellentmondásainak a feloldásához. A bejelentési rendszer megváltoztatása, annak a bevezetése, hogy a fejlett országok gyakorlatának megfelelően minden állampolgárnak csak egy bejelentett lakcíme legyen, egybeesett volna a népszámlálás érdekeivel, hiszen a települések, közigazgatási egységek népességszámának megállapítása a jelenlegi gyakorlat mellett igen problé24