1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 28. Az adatfelvétel és -feldolgozás összefoglaló ismertetése (1995)

FÜGGELÉK - Az adatfelvétel és az adatfeldolgozás nyomtatványai, utasításai, segédletei

TUONIVALÓK AZ INTÉZETI HÁZTARTÁSOK ÖSSZEÍRÁSÁHOZ ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Ez az ismertető a "Tudnivalók a számlálóbiztosok és a területfelelősök részére" c. kiadványt (a továbbiakban "Tudnivalók") csak kiegészíti, ezért csupán a magánháztartások összeírásától eltérő szabályokat tartalmazza. Az intézetek és az intézeti háztartások összeírása általában önálló intézeti körzetekben történik. Kivételt az 50 főn aluli intézetek képeznek, amelyeket ún. vegyes körzetben, az adott területen található magánháztartásokkal együtt kell összeírni. A 150 főnél nagyobb intézetek esetében egy intézet általában több számlálókörzetre oszlik. Az intézetek területén, épületében található magánlakásokat (szolgálati lakás, gondnoklakás stb.) természetesen önálló lakásként kell összeírni. AZ ÖSSZEÍRÁS ELŐKÉSZÍTÉSE A számlálóbiztosnak a Számlálókörzeti cím- és névjegyzék alapján az összeírandó területet előzetesen be kell járnia. Azokban a körzetekben, ahol intézeti háztartás (is) van, a "Tudnivalók"-ban leírtakkal ellentétben, már lehetőleg novemberben, de legkésőbb december 15-ig keresse fel az intézet vezetőjét (vagy helyettesét). Adja át a KSH felkérőlevelét, és beszélje meg vele vagy megbízott jávai", az összeírás előkészítésére és végrehajtására vonatkozó fontosabb feladatokat: - az intézeti háztartás nyilvántartásainak naprakésszé tételét, pl. az esetleges adathiányok, bejelentések pótlását, a végleg eltávozott személyek kijelentését; - az összeírás körülményeinek tisztázását (pl. a munkásszállás lakóinak műszakbeosztását). AZ INTÉZETI HÁZTARTÁSOK MEGHATÁROZÁSA Intézeti háztartási lakóegység (intézet) az öt vagy több személy közösségi elhelyezésére, vagy elhelyezésére és ellátására szolgáló független, elkülönített helyiség vagy helyiségek csoportja. Intézeti háztartásnak az előzőekben meghatározott létesítményekben élő személyek körét kell tekinteni . AZ ÖSSZEÍRÁS VÉGREHAJTÁSA A vegyes körzetekben az összeírást az intézetekben kell kezdeni és ezután kell a magánlakásokat öszszeírni. Intézetek esetén Lakáskérdőívet (A,A/l) kitölteni nem szabad, ezt az Intézeti kérdőív (E) helyettesíti. Minden intézetről fel kell venni egy Intézeti kérdőívet. Amennyiben egy intézet több számlálókörzetre oszlik, csak egyszer kell Intézeti kérdőívet kitölteni. Éppen ezért a Lakáskérdőívektől eltérően itt a számlálókörzet számát tól-ig-osan kell bejegyezni. Külön Intézeti kérdőívet kell felvenni abban az esetben, ha közös épületben több önálló intézet működik. Ekkor a változatlan épületsorszám utal arra, hogy a két (vagy több) intézet közös épületben van. (Példa erre a kórházakban működő nővérszállás, alkalmazotti szállás.) Egyetlen épületsorszámot kap minden intézet, függetlenül attól, hogy hány épületből áll. Az ilyen, több épületből álló intézeteknél"Az összeírás helyé"-t a főbejárat címe jelenti. További különbség a "Tudnivalók"-ban leírtakhoz képest, hogy az "intézet sorszáma" 91-gyel kezdődik és 99-ig folyamatosan növekedhet, ha egy körzetben több intézet található. Éppen ezért az intézeti sorszám első jegye, a 9-es a kérdőíven elő van nyomtatva. Az Intézeti kérdőív fejrovatának kitöltésével kapcsolatos további teendőket lásd a "Tudnivalók"ban. A következőkben az Intézeti kérdőív egyes kérdéseinél várható problémákkal foglalkozunk. .. Hivatalos megnevezése (fejbélyegzője) ügyelni kell arra, hogy a fejbélyegző lenyomata jól látható legyen. Ha a lenyomat hiányos vagy nincs bélyegző, az adatokat kézírással pótolni kell. !. Rendeltetése Az intézeti összeírás csak azokra az intézetekre terjed ki, amelyekben állandóan vagy ideiglenesen bejelentett lakó él. Mivel azonban kórházakban, üdülőkben stb. is előfordulhat bejelentett lakó, a válaszlehetőségek valamennyi intézeti típust tartalmazzák. Csecsemő-, illetve gyermekotthon (1) Iskoláskoron aluli - nem szervi betegség, testi vagy értelmi fogyatékosság miatt gondozott csecsemők és gyermekek elhelyezésére, ellátására, nevelésére szolgáló intézmények. Ilyenek pl. a csecsemők és a 6 éves kor alatti gyermekek otthonai, a folyamatosan - munkaszüneti napokon is - működő bölcsődék és óvodák. Az egészségügyi csecsemő- és gyermekotthonok nem ide, hanem az 5. típusba tartoznak. Diákotthon, bentlakásos iskola (2) A 6 éves és idősebb személyek rendszeres iskolai vagy egyéb oktatással, neveléssel összefüggő elhelyezésére - esetleg ellátására is - szolgáló intézmények, mint pl. az általános és középiskolai diákotthonok, az egyetemi és a főiskolai kollégiumok, a szakmunkásképző iskolák, a szaktanfolyamok, a bentlakásos iskolák otthonai, a gyermekvárosok, a gyógypedagógiai nevelőintézetek, a nevelőotthonok. Munkásszállás, alkalmazotti szállás (3) Alkalmazásban állók (szövetkezeti tagok) közösségi szállásai (pl. a munkásszállók) továbbá a nővér-, az orvos-, a színész- vagy a pedagógusszállások, a szerzetesházak, függetlenül attól, hogy állandó épületben vagy ideiglenes építményben, illetve mozgó létesítményben helyezkednek el. Szociális otthon, szeretetház (4) Elhagyott, rokkant, gondozásra szoruló (nem tanuló, nem dolgozó) személyek elhelyezésére és ellátására fenntartott intézmények, mint pl. a szociális otthonok, a szeretetházak és a szeretetotthonok . Kórház, klinika, szanatórium, egészségügyi gyermekotthon (5) Betegek, szülő nők és újszülött gyermekeik, testi vagy értelmi fogyatékos személyek gyógyításával, ápolásával, átmeneti vagy tartós elhelyezésével és ellátásával foglalkozó intézmények. Ilyenek elsősorban a kórházak, a klinikák, a szülőotthonok a csecsemőotthonok, a szanatóriumok, de ide tartoznak az egészségügyi csecsemő- és gyermekotthonok (pl. fiatalkorú elmebetegek vagy mozgásszervi betegségben szenvedők gyógyintézményei) az ideg- és elmegyógyintézetek, a munkaterápiás intézetek, az alkoholelvonó intézmények stb. is.