1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 26. A lakások adatai (1993)

A FOGALMAK MAGYARÁZATA

E négy alapkategórián belül további tagolást végeztünk a foglalkozási viszony szerint: egyrészt alkalmazásban állókra és szövetkezeti tagokra, másrészt önállókra, szabadfoglalkozásúakra és segítő családtagokra. Alkalmazásban állók azok, akik munkaviszonyban állnak, és végzett munkájukért munkabért (munkadíjat) kapnak. Szövetkezeti tagok azok a személyek, akik a munkáltató szövetkezettel tagsági viszonyban állnak és e viszonyuk munkavégzési kötelezettséggel jár, vagy - ilyen kötelezettség híján - külön munka-megállapodás alapján dolgoznak a szövetkezetnél. Önállók, szabadfoglalkozásúak az egyénileg dolgozó parasztok, az ipar- vagy működési engedély alapján dolgozó önálló kisiparosok, kiskereskedők, fuvarosok stb., valamint a munkaviszony, szövetkezeti tagsági viszony, bedolgozói jogviszony nélkül önálló kereső foglalkozást folytató szellemi foglalkozású személyek. Ugyancsak ide tartoznak a magánszemélyek által létrehozott gazdasági munkaközösségek - így az ügyvédi munkaközösségek, a gépjárművezető-képző munkaközösségek, az alkotóközösségek - tagjai, a szerződéses üzemeltetésű egységek vezetői, valamint az ipari, kereskedelmi stb. részlegek bérlői. Segítő családtagok azok a személyek, akik munkaviszony, szövetkezeti tagsági viszony létesítése, illetve iparengedély, működési engedély nélkül - akár egyénileg, akár csoportos vállalkozásban dolgozó önálló foglalkozásúak tevékenységében fizetés nélkül, rendszeresen részt vesznek, vagy - mezőgazdasági szövetkezeti dolgozó háztáji gazdaságában, illetve a közös gazdaságban, mezőgazdasági önálló gazdaságában, továbbá bármilyen foglalkozású személy kisegítő gazdaságában 1989-ben legalább 90 napi munkát végeztek. Az aktív keresők társadalmi-foglalkozási alapcsoportokba sorolása a főfoglalkozásban folytatott tevékenység ismérvei alapján történt. ÉPÜLET Az épület fogalmi körébe tartoznak a lakóházak, továbbá az olyan egyéb épületek, amelyek nem lakás céljára készültek, de bennük legalább egy lakás vagy egy lakott egyéb lakóegység van. (A nem lakott, személyi tulajdonú üdülőházak nem tartoztak az összeírás körébe.) Az épület rendeltetése (jellege) lehet: - lakóház (fogalmát lásd a továbbiakban), - lakott egyéb épület a középület (pl. iskola, tanácsház), az üzemi épület (pl. irodaház, üzletház, gyárépület), - intézeti épület az intézeti háztartások (diákotthon, munkásszállás, szociális otthon stb.) elhelyezésére szolgáló épület (a kötet csak azoknak az intézeti épületeknek a számát tartalmazza, amelyekben legalább egy lakás vagy egy lakott egyéb lakóegység összeírásra került), - lakott egyéb lakóegység a lakott gazdasági építmény, továbbá a lakott ideiglenes, mozgó vagy egyéb létesítmény. 312