1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 24. A háztartások és a családok adatai (1993)

A FOGALMAK MAGYARÁZATA

vezetők, illetve ezek helyettesei, a gyárrészleg-, gyártási ág vezetők, mezőgazdasági üzemveze­tők, mezőgazdasági telepvezetők, erdészetvezetők, üzemvezetők, főépítés- és építésvezetők, mű­vezetők, műhelyfőnökök, közlekedési, postai és távközlési közvetlen forgalmi irányítók, nagy­kereskedelmi telep-, lerakat-, kirendeltség-, raktárvezetők, három- vagy többszemélyes üzletek, vendéglátóipari és szolgáltató egységek vezetői és helyetteseik. A csoportvezetők nem a vezető, irányító, hanem a beosztott ügyintéző csoportba tartoznak. Beosztott ügyintézők a műszaki, igazgatási, igazságszolgáltatási, gazdasági, szállítási, postai, távközlési, áruforgalmi, egészségügyi, művelődési, kulturális, számviteli, pénzintézeti, pénzügyi munkakörökben foglalkoztatott érdemi ügyintézők, szakalkalmazottak, szakdolgozók. Beosztott ügyviteli dolgozók azok, akik a számvitel, a pénzügy és az ügyvitel területén általános, főleg adminisztratív feladatokat látnak el. TÁRSADALMI-FOGLALKOZÁSI CSOPORT, ÖSSZETÉTEL Az aktív keresők társadalmi-foglalkozási csoportja A társadalmi rétegződés vizsgálatát szolgáló - az 1990. évi népszámláláshoz kidolgo­zott - csoportosítási rendszer kialakításánál alapvető szempontként kellett figyelembevenni egy­részt azt, hogy a népszámlálás programja milyen információkat szolgáltatott a társadalmi réteg­csoportok meghatározásához, másrészt azt, hogy milyen megoldás biztosítja az időbeni visszate­kintés lehetőségét. Az említettek szem előtt tartása mellett a személyek besorolásához egy ösz­szevont, úgynevezett "társadalmi-foglalkozási alapcsoportok" és egy részletes, úgynevezett "társadalmi-foglalkozási csoportok" elnevezésű kategóriarendszer került kidolgozásra, úgy, hogy az utóbbi az összevont csoportosítás további tagolását jelenti. A társadalmi-foglalkozási alapcsoportosításon belül az elsődleges csoportképző ismérv a végzett tevékenység fizikai, illetve szellemi jellege volt, az előbbinél megkülönböztetve a me­zőgazdasági, valamint a nem mezőgazdasági jellegű tevékenységet végzőket, a szellemi foglal­kozásúaknál pedig a legmagasabb iskolai végzettség volt a differenciáló tényező, különválasztva a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezőket az annál alacsonyabban iskolázottaktól. Az így kialakított négy alapvető kategóriába való besorolás módja a következő: - A nem mezőgazdasági fizikai foglalkozású alapkategória ágazati hovatartozástól füg­getlenül magában foglalja mindazokat az alkalmazásban állókat, szövetkezeti tagokat, önállókat és segítő családtagjaikat, akik ipari, építőipari, közlekedési, postai és távköz­lési, kereskedelmi, egészségügyi vagy szolgáltatási jellegű tevékenységet folytatnak, il­letve nem mezőgazdasági jellegű tevékenységben segédmunkásként dolgoznak. - A mezőgazdasági fizikai foglalkozású alapkategóriába sorolandó minden mezőgazdasá­gi jellegű fizikai tevékenységet folytató alkalmazásban álló, szövetkezeti tag, önálló és segítő családtag, függetlenül attól, hogy a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás területén vagy más ágazathoz tartozó munkáltatónál fejti ki a tevékenységét, ide értve a mezőgazdasági jellegű tevékenységet folytató segédmunkást is. 303

Next

/
Thumbnails
Contents