A népesség és a lakások száma és összetétele, 1995 (1995)

AZ ADATOK ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE - A háztartások és a családok főbb jellemzői

1970-ben a családok 54,0 százalékában nem élt 15 évesnél fiatalabb gyermek. Az azt követő tíz év stagnálását, majd a gyenge arányemelkedést 1990 óta némileg erőteljesebb növekedés követte. Jelenleg a családok 57,9 százalékában nem él 15 évesnél fiatalabb gyermek. Ezt megelőzően, 1960-ban, a családoknak csupán nem egészen a felében nem volt ilyen korú gyermek, aminek a magyarázata a világháború következtében elmaradt születéseknek a negyvenes évek második felére történő átütemeződésében, valamint az ötvenes évek első felében megvalósított népesedéspolitikai intézkedések hatásában keresendő. Lényeges módosulás következett be viszont az egy 15 évesnél fiatalabb gyermekkel élő családok hányadában, ahol a hatvanas évek csekély mértékű aránynövekedését követően az 1970. évi 27,2 százalékos arány — folyamatos csökkenéssel — 1994-re 22,3 százalékra mérséklődött. Eltérő elmozdulás figyelhető meg ugyanakkor a két gyermekkorút nevelő családok hányadában: 1970 és 1980 között jelentős mértékű volt a javulás (14,4 százalékról 18,1 százalékra), azóta viszont mintegy két és fél százalékpontos csökkenés figyelhető meg. A két 15 évesnél fiatalabb gyermekkel élő családok súlyának visszaesését némileg ellensúlyozza, hogy a vizsgált időszakban — ha csekély hullámzással is — emelkedett a három ilyen korú gyermekekkel élő családok részesedése, arányuk 1970 óta 2,9 százalékról 3,3 százalékra nőtt. A családok az összes és a 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma szerint, 1960—1994 Százalék Gyermekszám Összes gyermek 15 évesnél fiatalabb gyermek Gyermekszám 1960 1970 1980 1990 1994 1960 1970 1980 1990 1994 0 30,8 33,7 35,2 34,3 32,2 48,4 54,0 54,4 55,8 57,9 1 34,7 35,4 33,7 32,9 34,0 26,7 27,2 23,4 23,6 22,3 2 21,6 22,3 24,8 26,3 26,5 16,4 14,4 18,1 17,0 15,7 3 7,8 5,6 4,7 5,1 5,8 5,4 2,9 3,2 2,9 3,3 4—X 5,1 3,0 1,7 1,4 1,5 3,1 1,5 1,0 0,7 0,8 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 1980-ban a házaspáros típusú családok több mint harmadában a feleség (vagy nő élettárs), közel harmadában pedig a férj (vagy férfi élettárs) nem rendelkezett befejezett alapfokú iskolai végzettséggel, azaz nem végezte el az általános iskola 8. osztályát. Azoknak a pároknak az aránya, ahol egyik fél sem rendelkezett ilyen iskolázottsággal, 25,4 százalék volt. Az ezt követő másfél évtizedben jelentős javulás következett be a népesség iskolázottsági szintjében, s ez megjelenik a házaspárok esetében is. 1994 őszére a fenti arányok mindegyike kb. kétötödére, rendre 13,7, 12,1, illetve 8,5 százalékra csökkent, miközben az általános iskolázottsági színvonal emelkedése is megfigyelhető. Különösen jelentős a középfokú szakmunkásképző iskolát vagy szakiskolát végzettek hányadának a növekedése, amibe azonban jelentős mértékben belejátszik, hogy ezek a végzettségek csak az 1961-ben, illetve 1976-ban vagy később nappali tagozaton oklevelet szerzettek körében ismerhetők el. 1980-ban a házaspáros családoknak 7,1 százalékában volt mindkét fél legmagasabb iskolai végzettsége középiskolai érettségi vagy ennek megfelelő szintű képzettség, s a diplomásokból álló párok aránya is csak 2,8 százalék volt. Az ezt követő 15 év alatt az előbbi mutató értéke 9,9 százalékra, az utóbbié közel kétszeresére, 5,5 százalékra nőtt. A homogén iskolai végzettségű párok aránya 1980-ban 56,1 százalék volt, tíz évvel később ennél némileg alacsonyabb, 53,0 százalék, míg 1994 őszén a pároknak a fele (50,5 százalék) tartozott azonos végzettségi csoportba. A homogén iskolázottságú párok arányának csökkenésével egyidejűleg egyaránt emelkedett azoknak a házaspároknak a hányada, ahol a férfi, illetve a nő 32