A népesség és a lakások száma és összetétele, 1995 (1995)

AZ ADATOK ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE - A népesség főbb jellemzői

A legalább középfokú végzettséggel rendelkezők száma 1990—1994 között 16 százalékkal emelkedett. Ezen belül a szakmunkásképző iskolai bizonyítvánnyal rendelkezők száma 25,9 százalékkal, a szakiskolát végzetteké 53,1 százalékkal lett magasabb. A legalább középiskolai végzettségűek 10 százalékos létszámnövekedése több mint 230 ezres számbeli gyarapodást takar. Ma már a 18 éves és idősebb népességből megközelítően minden harmadik személy legalább középiskolai végzettséget szerzett. Ugyanekkor több mint egyötödével (21 százalékkal) emelkedett azoknak a száma, akiknek középiskolai vagy valamilyen más középfokú végzettség a legmagasabb iskolai végzettségük. A középfokú végzettségűek 47,9 százaléka szakmunkásképző iskolában, 1,7 százaléka szakiskolában, 53,4 százaléka pedig középiskolában szerezte legmagasabb befejezett végzettségét. Az utóbbi években is csak kevéssé csökkent a férfiak és a nők iskolaválasztásában fennálló különbség, a nők többsége középiskolában tanul tovább, míg a férfiak nagyobb arányban választják a szakmunkásképzés adta lehetőségeket. A szakiskolában végzettek között — a szakiskolák jellegéből adódóan is — igen kevés a férfi. A szakmunkásképzésben a korábbiakhoz képest kissé visszaesett az ipari és építőipari szakmák népszerűsége. A középiskolai végzettségűek közül a legtöbben most is általános jellegű (gimnáziumi stb.) érettségit szereznek. Ugyanakkor figyelemre méltó a nők hányadának a növekedése a közlekedési, postai és távközlési, a kereskedelmi, közgazdasági, valamint a vízgazdálkodási, szolgáltatási jellegű végzettségűek között. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma 1990 óta kissé (2 százalékkal) visszaesett, a 25 éves népességen belüli arányuk lényegében változatlan. A korcsoportonkénti mutatók változása arra enged következtetni, hogy a korábban jellemző aránynövekedés elmaradása az aktív korú diplomások rendkívül magas halandósági arányszámaival hozhatók összefüggésbe. A 25 éves és idősebb népességből a befejezett felsőfokú iskolai végzettségűek, 1920—1994 Százalék Év Összesen Férfi N6 1920 1,7 3,3 0,2 1930 1,8 3,3 0,3 1941 1,6 2,8 0,4 1949 1,7 3,1 0,5 1960 2,7 4,5 1,1 1970 4,2 6,4 2,3 1980 6,5 8,6 4,6 1990 10,1 11,8 8,7 1994 10,0 11,8 8,4 A 25 éves és idősebb népességből minden nyolcadik férfi és minden tizenkettedik nő diplomás. Bár a férfiaknál csak a 70 éves és idősebb korosztályoknál alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya az átlagosnál, a nőknél viszont ugyanez már az 54 évesnél idősebbek valamennyi korcsoportjáról elmondható, ugyanakkor a 40 évesnél fiatalabbak esetében a korcsoportonkénti mutatók mindenütt a nőknél a kedvezőbbek. így pl. a 25—29 évesek között 1000 férfiból 112, 1000 nőből 154 szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Az 1994. évi adatok alapján megállapítható, hogy a nemzetgazdaság szerkezeti változásai a főiskolai és az egyetemi képzés struktúrájára is hatással voltak. A közlekedési, postai és távközlési végzettségűek hányada kétszeresére nőtt, emelkedett a kereskedelmi, közgazdasági, számítástechnikai jellegű diplomával rendelkezők részaránya is. 12