1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 18. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye adatai (1992)
A FOGALMAK MAGYARÁZATA
Az 1990. évi népszámlálás kísérletképpen bevezette a tényleges népesség fogalmát, abból a feltevésből kiindulva, hogy a kettős bejelentettségű személyek rendszeresen csak az egyik lakóhelyükön tartózkodnak huzamos ideig, és ez a lakóhely sok esetben független attól, hogy oda a megkérdezett állandó vagy ideiglenes jelleggel jelentkezett-e be. A népszámlálás az összeírttól nem tudakolta, hogy melyik bejelentettségét tekinti "fő M lakóhelyének, de amennyiben az adott személy aktív kereső tevékenységet folytatott, megkérdezte, hogy melyik lakásáról jár naponta munkahelyére dolgozni. Ennek megfelelően annak a kettős lakóhelyű aktív keresőnek, aki azt válaszolta, hogy az állandó bejelentett lakóhelyéről jár naponta dolgozni, az állandó, annak pedig, aki az ideiglenes bejelentett lakóhelyéről jár, az ideiglenes lakását tekintettük tényleges lakóhelyének. Ilyen módon - az aktív keresők körén belül - a tényleges népességet - az ideiglenes lakással nem rendelkező állandó bejelentettségű, - az ideiglenes lakással rendelkező állandó bejelentettségű, de az állandó lakásáról dolgozni járó, továbbá - az ideiglenes lakosok közül az ideiglenes lakásáról dolgozni járó személyek összessége alkotja. Az aktív lakónépesség és a tényleges lakóhely szerint számított aktív népesség országos szinten megegyezik, azonban a területi adatokat tartalmazó, ilyen jellegű táblázatokban az aktív keresők száma területenként nem azonos a többi táblán szereplő aktív keresők számával. NÉPSŰRŰSÉG Népsűrűség az adott terület 1 km 2-ére jutó lakosok száma. NÉPSZAPORODÁS Tényleges szaporodás, illetve fogyás az adott területen két egymást követő népszámlálás során számba vett népességszám különbözete, amely 1870-1960 között az eszmei időpontban jelenlévő, 1970-1990 között pedig a lakónépességre számított érték. Az 1870-1890. évi népszámlálások csak a polgári népességre vonatkoztak, ezért az 1891-1900 közötti időszak tényleges szaporodási adata eltér az 1890. és az 1900. évi népességszám közötti különbözettől. Természetes szaporodás, illetve fogyás az adott terület népességének élveszületési és halálozási egyenlege. Élveszületés a magzat világrajövetele, tekintet nélkül arra, hogy mennyi ideig volt az anya méhében és mennyi ideig élt, ha a magzat az életnek valamilyen jelét adja (pl. légzés, szívműködés, az akaratlagos izmok határozott mozgása, köldökzsinór pulzáció). Halálozás az élet minden jelének végleges elmúlása az élveszületés után bármennyi idővel (az életműködésnek a szülés utáni megszűnése a feléledés képessége nélkül). 464
