1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 17. Somogy megye adatai (1992)

A FOGALMAK MAGYARÁZATA

Az "egy lakás" fogalmának - a nemzetközi statisztikai gyakorlatban is elfogadott - műszaki (építészeti) meghatározását az 1960. évi népszámlálás alkalmazta első ízben. Ezért a jelenlegi lakásfogalomnak megfelelő 1949. évi lakásállományt lábjegyzetben közöljük. A részletes adatok átdolgozására nem volt lehetőség, ezért az 1949. évi lakásadatok az akkori fogalmaknak felelnek meg. Lakott lakás, illetve lakott egyéb lakóegység az, amelynek az eszmei időpontban legalább egy állandó vagy ideiglenes bejelentett lakója volt. (A lakott üdülő és nyaraló lakott lakásnak minősül.) A lakott lakások lakókkal kapcsolatos adatainak közlése a lakónépességre vonatkozik, ezért egyes táblákon "Lakás lakónépesség nélkül", vagy "0 lakószám" adatsor is szerepel. Az ide sorolt lakásoknak csak olyan állandóan bejelentett lakójuk van, aki ideiglenesen egy másik lakásba is bejelentkezett, ezért az ilyen személyek adatai a másik - ideiglenes - lakóhelyük adataiban szerepelnek. A nem lakott lakásoknak az eszmei időpontban sem állandó, sem ideiglenes bejelentett lakójuk nem volt. Ilyenek pl. a műszakilag már átadott, de még beköltözés előtt álló lakások, a kiadatlan, átmenetileg üres lakások vagy a csak idényszerűen használt (pl. tanyai) lakások. A nem lakott, személyi tulajdonú üdülőegységeket az 1990. évi népszámlálás nem vette számba, ezért számuk nem szerepel a lakásadatokban. Az "Összefoglaló adatok" című fejezetben közölt 1970. és 1980. évi adatok ugyancsak üdülőegységek nélkül értendők, míg az 1960. évi és korábbi, nem lakott lakásokra vonatkozó adatok ezek számát is tartalmazzák. LAKÁSNAGYSÁG (SZOBASZÁM) - Az összes szobák száma szerinti csoportosítás a szobák, a félszobák és a kisszobák együttes száma alapján történt. Ennélfogva pl. az egy szobából és két félszobából (vagy kisszobából) álló lakás ebben a csoportosításban háromszobás. Az ilyen típusú csoportosítást a táblázatok címe "szobaszám"-ként említi. Egyes táblákon a szobaszám szerinti csoportosítás kiegészül a konyhával való ellátottsággal is. Ebben az esetben a címben a "lakásnagyságcsoport" megjelölés szerepel. - A szobák és félszobák szerinti csoportosítás a helyiségek alapterületét is figyelembe veszi, és a 4-12 m

2 alapterületű szobákat félszobaként is besorolja. Ez azt jelenti, hogy a 4-6 m

2 alapterületű kisszobák párosával, továbbá a maradék páratlan kisszobák egyegy félszobának számítanak. Hasonlóképpen a 7-12 m

2 alapterületű félszobákból kettő képez egy szobát. (így pl. az egy szoba + két félszoba nagyságú lakás e besorolás szerint kétszobás; vagy: az egy szoba + egy félszoba -I- két kisszoba az összevonások után szintén két szobát jelent.) A félszobás csoportosítást tartalmazó közlési táblák a besorolást általában összevontan - félszoba nélkül - is tartalmazzák. Az összevonásnál a másfélszobás lakások a kétszobások között, a két és félszobás lakások a háromszobások között kerültek közlésre. Az összevont besorolás - a több félszoba (kisszoba) összevonása miatt - kisebb eltérést eredményez az összes szobaszám szerinti adatokhoz képest. Amennyiben az "1,2,3-X 484