1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 16. Pest megye adatai (1992)

A FOGALMAK MAGYARÁZATA

Azokban az esetekben, amikor a számadat értéke olyan csekély, hogy a százalékszám tizeddel sem fejezhető ki, a megfelelő rovatban 0,0 szerepel. Az "1. Összefoglaló adatok" című részben és az 5.1.1, 5.1.2, illetve a 6.1.1 sz. táblázatokon alkalmazott jelölések: - nincs adat (a megfigyelt statisztikai jelenség nem fordul elő); az adat nem ismeretes. A kiadvány más fejezeteinek táblázataiban azok a rovatok, amelyekben nincs adat (a megfigyelt statisztikai jelenség nem fordul elő vagy az adat nem ismeretes), technikai okokból üresen maradnak. Az előforduló fogalmak magyarázata a következő: TERÜLETNAGYSÁG A városok, községek, illetve a belterületek együttes területnagyságára vonatkozó adatokat - a Földművelésügyi Minisztérium földügyi és térképészeti főosztálya nyilvántartásával egyezően - a kötet az 1990. január 1-jei állapotnak megfelelően, hektárban (kerekítve) tartalmazza. TELEPÜLÉSRÉSZ Belterület a városnak/községnek az általában nem mező- és erdőgazdasági területeit magában foglaló része, amelynek határvonalát általános vagy összevont rendezési terv, illetőleg ennek hiányában helyi tanácsrendelet állapította meg. A belterület a beépített és a közterületeken kívül (út, utca, tér, park stb.) kiterjed a telekalakításra és beépítésre felhasználható területrészekre is. A városnak/községnek több belterülete is lehet. Központi belterületként tartjuk nyilván azt a belterületi egységet, amelynek területén találhatók a város/község igazgatási szervei és általában az ellátó intézményeinek többsége. Egyéb belterületnek tekintjük azokat a központi belterülettel földrajzilag általában össze nem függő város/községrészeket, amelyeknek fejlesztése (beépítése, telkeinek, ellátó intézményeinek kialakítása stb.) a belterületre érvényes szabályok szerint történik. (Központi belterülete minden városnak és községnek van, egyéb belterület csak egy részükben található. Vannak olyan városok és községek is, amelyeknek több egyéb belterületük van.) Külterület a város/község rendezési tervében (vagy tanácsrendelettel) meghatározott belterületi határán kívül fekvő része, amely általában mező- és erdőgazdasági terület. Külterületi lakotthely a város/község külterületén található, általában kisebb népességszámú település. Települési formáját tekintve lehet magányos (pl. őrház, egymagában álló tanya), csoportos (pl. tanyacsoport, bokortelepülés, üzemi lakótelep), faluszerű utcás település stb. Az olyan külterületen, ahol a tanyák sűrűbben fordulnak elő, azok nem külön-külön, hanem össze408