1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Részletes adatok a 2 %-os képviseleti minta alapján (1991)

I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE - A/ A népesség főbb jellemzői

3. A népesség számának alakulása, településtípusonként Év Népesség Budapest Városok Községek 1000 fő 1970 1980 1990 10322 10709 10375 2001 2059 2016 3010 4375 4400 4511 4275 3959 1970 1900 1990 100,0 100,u 100,0 Százalék 19,4 19,2 19,4 36,9 40,9 42,4 43,7 39,9 30,2 A legutóbbi népszámlálás óta a Budapesten élők száma mérsékelten (2 %-kal) csökkent, szemben az 1970-es években tapasztalt növekedéssel. Ennek oka, hogy az elmúlt évtizedben a főváros lakosságának természetes fogyását a vándorlási többlet már nem tudta ellensúlyozni. A vidéki városok népességnövekedése főleg a természetes szaporodásból származik. A községi népesség csökkenésének előidézője a 2,3 Vos természetes fogyás és az 5,1 Vos vándorlási veszteség volt. Budapesten és valamennyi megyében fogyott a népesség száma. Ennek mértéke azonban megyénként eltérően alakult. A lakosság számának csökkenése Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legnagyobb. Az ipari szerkezetváltás hatásának tudható be, hogy a megyék között itt a legmagasabb a vándorlási veszteség (6,9 h). Minimális arányban csökkent a népesség Fejér és Hajdú-Bihar megyében (0,3, illetve 0,5 h). E két megyében az 1900-as évtizedben természetes szaporodás mutatkozott, amelynek mértékét — eltérően néhány más, természetes szaporodást felmutató megyétől — az elvándorlás csak kevéssel haladta meg. 4. A népesség száma, népszaporulat településtípusonként Településtípus Népesséq (1000 fő) Tényleges Természetes Vándorlási különbözet Településtípus Népesséq (1000 fő) szaporodás, illetve fogyás(-) Vándorlási különbözet Településtípus Népesséq (1000 fő) 1980-1989, százalék Budapest 2016 - 2,1 - 4,7 2,6 Városok 4400 0,6 1,2 0,7 Községek 3959 - 7,4 - 2,3 - 5,1 Összesen 10375 - 3,1 - 1,3 - 1,8 Az elmúlt évtized folyamán a népesség nemek szerinti összetétele a nők javára tolódott el, a férfiak száma 201 ezerrel (3,9 Vkal), a nőké csupán 133 ezerrel (2,4 Vkal) csökkent. A második világháború után tapasztalt magas nőtöbblet (1949-ben 1000 férfira 1081 nő jutott) az azt követő két évtizedben gyors ütemben csökkent. E folyamat az 1970-es években megállt, majd az 1980-as évtizedben — elsősorban a férfiak halandóságának növekedése következtében — ellenkező irányba fordult. Ehhez az is hozzájárult, hogy az utóbbi években a növekvő külföldi munkavállalásból származó veszteség elsősorban a férfiakat érintette. 7