1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Részletes adatok a 2 %-os képviseleti minta alapján (1991)

V. A FOGALMAK MAGYARÁZATA

FALAZAT A lakások külső (fő) falazata szerinti csoportosítás az alkalmazott építési technológia és a felhasznált anyagok alapján egyszerűsített módon történt. Hagyományos (kézi) falazatok: — tégla, kő, kézi falazóelem — vályog, sár, döngölt föld — fa A vályog, sár, döngölt föld falazat esetén a szilárd alapozás, illetve az alapozás hiánya is kimutatásra került. Korszerű építési módok: — közép- vagy nagyblokk: félszintmagas, illetve emeletmagasságú előregyártott elemek, amelyek kézi erővel nem helyezhetők el; anyaguk könnyúbeton, beton, vasbeton, kerámia stb.; — öntött beton: helyszínen zsaluzat közé öntött beton, vasbeton falszerkezet; — panel: üzemi (házgyári) előregyártással készült, magas készültségi fokú, általában gépi beemeléssel elhelyezésre kerülő, élei mentén kapcsolással rögzített, vasbeton anyagú falszerkezet. A vegyes összetételű falazattal épített lakások a falazat nagyobb részének megfelelő csoportba kerültek. ÉPÍTÉSI ÉV Az újonnan épített vagy teljesen újjáépített és a lakásmegosztás során keletkezett lakásoknál megegyezik a használatbavételi engedély kiadásának évével. Amennyiben a lakásnak használatbavételi engedélye nincs (régi építésű, engedély nélkül igénybe vett), azonos az első lakó beköltözésének évével. TULAJDONI JELLEG Személyi tulajdonú lakások: — családi ház jellegű épületben megjelölést kapott a lakás, ha 1-3 lakásos lakóházban vagy önálló telken van; ide tartoznak a csoportházban (ikerház, sorház, láncház, átriumház) lévő lakások is; — társasházi lakás, öröklakás a 4 vagy többlakásos, közös tulajdonú épületben lévő lakás, akkor is, ha nem készült társasház-alapító okirat; — lakásszövetkezeti lakás az állampolgár(ok) tulajdonában lévő olyan lakás, amely lakásszövetkezeti házban van. Állami tulajdonú lakások: — tanácsi bérlakás a lakásügyi hatóság rendelkezésére álló, bérbeadás céljára szolgáló, állami tulajdonú lakás; — egyéb közületi bérlakás, szolgálati lakás nem a lakásügyi hatóság, hanem más állami szerv (intézmény, hivatal, vállalat stb.) tulajdonában lévő lakás, amely kizárólag a szervvel munka-, illetve szolgálati viszonyban álló személyek elhelyezésére szolgál. Szövetkezeti tulajdonú lakás a mezőgazdasági, ipari stb. termelő-, szolgáltató, kereskedelmi és egyéb szövetkezet, szövetkezeti érdekképviseleti szerv, egyesülés, társulás, vagyis szövetkezeti jellegű jogi személy tulajdonában lévő lakás. Egyéb tulajdonban lévő lakások az egyházak és a külföldi jogi személyek tulajdonában lévő lakások. A tulajdoni jelleg a lakás teljes egészére vonatkozik függetlenül attól, hogy a lakók milyen jogcímen laknak a lakásban. 327