1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Részletes adatok a 2 %-os képviseleti minta alapján (1991)

V. A FOGALMAK MAGYARÁZATA

sok a háromszobások között kerültek közlésre. Az összevont besorolás — a több félszoba (kisszoba) összevonása miatt - kisebb eltérést eredményez az összes szobaszám szerinti adatokhoz képest. Amennyiben az "1,2,3-X szobás", illetve az 1,2,3,4-X szobás" adatsorok ilyen összevonás eredményeként jöttek létre, azt a tábla címében az "összevont szobaszám" megnevezés jelzi. (Az előzőekben ismertetett csoportosításokat közlő táblák címében, megnevezéseiben a "szobaszám" megjelölést alkalmaztuk. Az előző népszámlálások során az ilyen adatközlések "lakásnagyságcsoport" megnevezéssel szerepeltek. A változtatás tartalmi eltérést nem jelent.) A 2.3.3, 2.3.4 és 2.3.5 sz. táblák a lakást használó háztartásokat mutatják be a lakások szobaszáma szerint úgy, hogy a szobák és félszobák szerinti csoportosítást kombinálják az összes szobaszámmal. Pl. a 2 szobás lakást (szobák és félszobák szerinti besorolás) lakó háztartásokat megbontja 2 szobával, illetve 3 szobával rendelkező lakást lakó háztartásokra. Előbbi esetben két szobával, az utóbbiban pedig egy plusz két félszobával bíró lakásról van szó. Alapterület szerint — A lakás-alapterület szerinti besorolás a lakáshoz tartozó valamennyi helyiség teljes alapterületének nrben kifejezett nagysága alapján történt. — A szoba-alapterület szerinti csoportosítás már csak a szobák együttes alapterületét veszi számításba, szintéri m

2-Uen kifejezve. Az alapterület meghatározásánál a válaszfalak és a szerkezeti elemek alapterülete figyelmen kívül maradt. A beépített szekrények és a konyhaberendezés alapterülete viszont beletartozik az adott helyiség alapterületébe. A LAKÁS HELYISÉGEI o Szoba a közvetlen természetes megvilágítással és szellőzéssel (ajtóval, ablakkal) rendelkező, legalább 4 nr alapterületű, alvás vagy nappali tartózkodás céljára szolgáló helyiség (háló, gyermekszoba, ebédlő stb). Az ablakkal is rendelkező hall, étkező, valamint a rendelőnek, várónak, irodának stb. használt szobajellegű helyiségek szintén szobák között szerepelnek. Lakószoba a 12 m

2-nél nagyobb alapterületű szoba. Félszoba a 6 m

2-nél nagyobb, de 12 in

2-t meg nein haladó alapterületű szoba. Kisszoba a legalább 4 m

2, de 6 m

2-t meg nem haladó alapterületű szoba. Az ajtó nélküli falnyílással a szobához csatlakozó hálófülke (alkóv) és étkezőrész nem minősül külön szobának, helyiségnek. Alapterülete a kapcsolódó szoba területéhez tartozik. Konyha a főzés (esetleg étkezés) céljára létesített és használt — legalább 4 m

2 alapterületű, általában közvetlen, természetes megvilágítással, szellőzéssel (ablakkal, ajtóval) ellátott — helyiség. A konyhához rendszerint ajtó nélkül csatlakozó étkezőrész, -fülke nem számít külön helyiségnek. Alapterülete a konyha területét növeli. Főzőfülke a főzés céljára épített és használt — 4 m

2-nél kisebb — helyiség. (Ide tartozik a teakonyha, főzőszekrény is.) A konyhák és a főzőfülkék számát a kötet általában összevontan, főzőhelyiség megnevezéssel közli. Fürdőszoba (zuhanyozó, mosdófülke) a lakás tisztálkodás céljára használt helyisége. (Általában vízvezetékkel, szennyvízelvezetéssel és tisztálkodási célú berendezéssel rendelkezik, de nem a közművesítettség és a felszereltség a meghatározó, hanem a helyiség használata.) Egyéb helyiségek a lakáshoz tartozó olyan helyiségek, amelyek a lakás komfortosságát, valamint a lakók kényelmét szolgálják és a már felsorolt helyiségek között nem szerepelnek (pl. előszoba, éléskamra, zárt-, üvegezett veranda, hall, 4 m

2-nél kisebb alapterületű fülkék, WC- helyiség, nyári konyha stb.) 324