1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Részletes adatok a 2 %-os képviseleti minta alapján (1991)

V. A FOGALMAK MAGYARÁZATA

Egyéni foglalkozás az a tevékenység, amelyet az aktív kereső az eszmei időpontban rendszeresen, megélhetése fő forrásaként folytat. A személyek a bevallott foglalkozás jellege alapján kerültek — általában iskolai végzettségtől, beosztástól és munkáltatótól függetlenül - az egyéni foglalkozási csoportok majd főcsoportok valamelyikébe. ÁLLOMÁNYCSOPORT, BEOSZTÁS Az alkalmazásban állók és a szövetkezeti tagok állománycsoportba sorolásának szempontjai a tevékenység jellegétől függően különbözőek. A fizikai foglalkozásúak állománycsoportjai tevékenységük képzettségi fokozata és a munkáltató bérbesorolása szerint a következők: Szakmunkások azok, akik foglalkozásuknak megfelelő szakképzettséggel rendelkeznek, valamint akik szakképzettséggel ugyan nem rendelkeznek, de a szakmunkás minősítést hosszabb gyakorlattal megszerezték, s ennek alapján munkáltatójuk szakmunkás bérbesorolással foglalkoztatja őket, illetve akik szakmunkásnak vallották magukat. Betanított munkások azok, akik szakmájukban szakképzettséggel nem rendelkeznek, a szakmunkásokkal általában azonos foglalkozást betanulás alapján folytatnak és munkáltatójuk betanított munkás bérbesorolással foglalkoztatja őket, illetve akik betanított munkásnak vallották magukat. Segédmunkások azok, akiket munkáltatójuk képesítést vagy betanulást nem igénylő munkakörben, segédmunkás bérbesorolással foglalkoztat és segédmunkásnak vallották magukat. A szellemi foglalkozásúaknál a FEOR szerinti részletező állománycsoportok összevonásából képzett három beosztási kategória a munkavállalóknak a munkamegosztás rendjében elfoglalt helyét fejezi ki. Az elhatárolás fő szempontja az volt, hogy az adott munkakörben az alapvető feladat milyen jellegű (vezető, irányító tevékenység, valamely szakterület önálló ellátása, illetve érdemi ügyintézői munka, vagy ügyviteli-adminisztratív tevékenység). A beosztás kategóriái: Vezető, irányító beosztásúak mindazok, akik a vállalatoknál, szövetkezeteknél, hivataloknál, intézeteknél, a központi és helyi államigazgatási intézményeknél, a pártoknál és társadalmi szervezeteknél, az egészségügyi, művelődési, kulturális intézményeknél az általános és szakmai vezetés, irányítás feladatait látják el. így pl. e kategóriába tartoznak: a miniszterek, államtitkárok, vezérigazgatók, igazgatók, elnökök, főkönyvelők, főmérnökök, főosztályvezetők, osztályvezetők, illetve ezek helyettesei, a gyárrészleg-, gyártási ág vezetők, mezőgazdasági üzemvezetők, nezőgazdasági telepvezetők, erdészetvezetők, üzemvezetők, főépítés- és építésvezetők, művezetők, műhely főnökök, közlekedési, postai és távközlési közvetlen forgalmi irányítók, nagykereskedelmi telep-, lerakat-, kirendeltség-, raktárvezetők, három- vagy többszemélyes üzletek, vendéglátóipari és szolgáltató egységek vezetői és helyetteseik. A csoportvezetők nem a vezető, irányító, hanem a beosztott ügyintéző csoportba tartoznak. Beosztott ügyintézők a műszaki, igazgatási, igazságszolgáltatási, gazdasági, szállítási, postai, távközlési, áruforgalmi, egészségügyi, művelődési, kulturális, számviteli, pénzintézeti, pénzügyi munkakörökben foglalkoztatott érdemi ügyintézők, szakalkalmazottak, szakdolgozók. Beosztott ügyviteli dolgozók azok, akik a számvitel, a pénzügy és az ügyvitel területén általános, főleg adminisztratív feladatokat látnak el. Az alkalmazásban állók és a szövetkezeti tagok táblázatokban használt, állománycsoport és beosztás szerinti legrészletesebb bontása a tevékenység jellegével kombinálva a következő: 318