1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Részletes adatok a 2 %-os képviseleti minta alapján (1991)

III. A MINTAVÉTEL MÓDSZERE

töltötték ki, a reprezentatív kérdések válaszrészei pedig megválaszolatlanok maradtak; — az ilyen személyek elhagyása egyes esetekben problémát okozott a háztartások és a családok összeállításakor, valamint befolyásolta a lakásban lakók összetételét is, ezért ekkor nem csupán a személy, hanem a lakás is (a benne lakó személyekkel együtt) kiemelésre került. A végső, pontosan 2 Vos mintanagyság eléréséhez a már csökkentett mintát tovább kellett korrigálni. Ehhez területi egységenként rendelkezésre álltak a teljes körű adatfelvétel előzetes tételszámai mind a lakásokra, mind a népességre vonatkozóan. A végleges minta kialakítása egy olyan számítógépes programcsomag segítségével történt, amely az adott lakásszámra való beállás után a lakások és a bennük lakók cseréjét oly módon hajtotta végre, hogy a végleges személyszám a lehető legkisebb számú lakás cseréjével elérhető legyen. A személyszám korrekciójánál minden esetben sor került lakások cseréjére is, így biztosítható volt, hogy a lakásban lakó személyek minden esetben a hozzájuk tartozó lakás adatait kaphassák meg az adatfeldolgozás folyamán. Az eljárás ininden területi egyséyriél külön-külön került végrehajtásra. Egy-egy területi egység esetében a már csökkentett alapmintába tartozott — az összes mintabeli lakás és — az ezekben lakó személyek. A számítógépes modell, mint láttuk, azt a célt szolgálta, hogy a minta minden területi egységre nézve pontosan 2 %-os legyen mind a lakásszám, mind pedig a személyek számának vonatkozásában. A lakásszám szempontjából azonban ezt a célt nem lehetett maradéktalanul megvalósítani, ugyanis a mintavételi eljárás során az egyéb lakott lakóegységeket nem lehetett megkülönböztetni a lakásoktól. Ennek következtében a mintából származó lakásszám általában kisebb volt, mint az előzetes adatokból előállított lakásállomány, a két adat közötti eltérés pedig éppen az egyéb lakott lakóegységeknek a mintából nyert adatával egyezett meg. Budapest esetén pl. az eltérés 5327 egységnek adódott: a lakásállománynak az előzetes összesítésből, illetve a 2 %-os mintából nyert adata 789177, illetve 783850. A mintakorrekció modellje az intézeti háztartásban élők esetében az előbbiekben vázolttól némileg eltérő. A lakásoknál és a bennük lakó személyeknél alkalmazott részletes területi bontással szemben az intézeti háztartásokban élők esetében a korrekció csupán 20 területi egységre — 19 megye és Budapest — készült, mert a viszonylag alacsony előfordulási esetszám miatt további részletezéskor az adott területi egységre vonatkozó reprezentáció nem lenne biztosítható. I 297