Az 1984. évi mikrocenzus adatai (1985)

V. LAKÁSHELYZET, A NÉPESSÉG LAKÁSVISZONYAI

Azoknak a lakásoknak az aránya, amelyekben öt vagy több személy lakik, 15 %-ról 12 % —ra csökkent. Ugyanakkor jelentősen emelkedett a két személy által lakott lakások száma, eze

k aránya meghaladja a 28 %-ot. Legnagyobb mértékű az emelkedés az egy személy által lakott lakásoknál, számuk több mint 600 ezer és arányuk megközeliti a 17 %-ot. A lakások tulajdonjellegében és használati jogcímébe

n további eltolódás következett be a személyi tulajdonu-lakások javára. Az ország lakásainak háromnegyed része személyi tulajdonban van, ezeknek közel egyharmada legalább háromszobás. Az egynegyed részt kitevő állami és más társadalmi tulajdonban levő lakások túlnyomó része tanácsi kezelésű bérlakás, ezeknek alig 14 %-a három- vagy többszobás. Emelkedett a tulajdonosi jogcimen használt lakások száma és aránya /9 %-kal/. Ennek megfelelően csökkent a főbérleti és a társbérleti lakáshasználatok hányada, elsősorban a személyi tulajdonu főbérletként kiadott lakások több mint 47 %-os csökkenése miatt. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonosok egyre nagyobb része költözhetett be ingatlanába vagy megegyezve az eddigi bérlővel, vagy annak halála után. A lakások 26 %-át főbérleti jogcimen használják. A társbérletek száma 1980 óta mintegy felére csökkent és arányuk alig 0,1 %. A tulajdonosként használt lakásoknak alig 15 %-a egyszobás, mig 37 %-a három- vagy többszobával rendelkezik. A főbérleti lakásoknál forditottak az arányok, mert ezeknél az egyszobások 31 %-ot, a három- vagy többszobások csak 19 %-ot tesznek ki. Az al- vagy ágybérletben lakók száma, a társbérleti lakások számához hasonlóan, mintegy felére csökkent 1980 óta. A csökkenés, a lakásviszonyok javulásán kivül, összefügg az ipartelepítésekkel, a munkásszállások, valamint az iskola- és diákotthonok építésével is. A lakásök felszereltsége, komfortosság

a is sokat javult az elmúlt öt év alatt, mintegy 205 ezer lakás kapott villanyt, igy a villanyszolgáltatás az országban a lakók 99 %-ára kiterjed. Csak a főleg külterületeken elszórtan épült 40 ezer lakásban lakó, mintegy 100 ezer személynek nincs még a villany a lakásában. A vezetékes vízellátás és vele összefüggésben a csatornázás és a higiénikusabb laKásfelszerelések, mint a fürdőszoba, vizöblitéses vécé - az újonnan épitett lakásokkal együtt 570 ezer lakásban, 1 millió 300 ezer személy számára valósult meg 1980 óta. Ezzel az ország lakosságának mintegy 80 %-a rendelkezik folyóvizes lakással, a lakáson belüli vizöblitéses vécével is közel 70 %-uk. A csatornázott lakásoknak közel fele közcsatornába bekötött, másik fele házi szennyvízelvezetéssel ellátott. A lakosság háromnegyed részének ivóvízellátását már a lakáson belüli vezetékes viz biztosítja, ebből 7 % a nem közüzemü házi vízvezeték. 1980 óta több mint 400 ezer lakásban, mintegy 700 ezer személy számára vált lehetővé a gázellátás és ebből 233 ezer lakásban több mint félmillió személy hálózati gázzal főzhet, füthet vagy használhat melegvizet. A lakások 31 %-ában van ma már hálózati gáz és palackos gázzal van ellátva a lakások további 54 %-a. A lakott lakások felszereltségének alakulása /Százalék/ ÉV , településtípus Villannyal Vezetékes vízzel Hálózati Palack Vizöblitéses WC-vei Köz- vagy házi csatornával ÉV , településtípus Villannyal Vezetékes vízzel gázzal Vizöblitéses WC-vei Köz- vagy házi csatornával ÉV , településtípus ellátott lakás 1970 91,7 36,1 16,2 35,2 27,2 37 ,9 1980 98,0 65,0 25,5 52,1 53,3 67,8 1984 98,8 77,7 30,8 54,5 65,9 79,5 Ebből /1984/: Budapest 99,7 97,9 71,9 9,9 87,3 99,0 Városok 99,1 86,7 41,9 44,4 78,1 88,7 községek 98,2 60,2 1,2 84,8 45,1 62,2 60