Az 1984. évi mikrocenzus adatai (1985)

IV. A HÁZTARTÁSOK ÉS CSALÁDOK ÖSSZETÉTELE

A háztartások az aktiv keresők száma szerint Aktiv keresők száma Szám 11 000-ben/ Százalékban Aktiv keresők száma 1970 1980 1984 1970 1980 1984 1 1 192 1 155 1 090 35,3 31,0 28,5 2 1 152 1 282 1 307 34,1 34,5 34,1 3 296 294 277 8,8 7,9 7,2 4 - X 106 86 70 3,1 2,3 1,8 Csak inaktiv 550 847 1 042 16,3 22,8 27,2 Nincs kereső 82 55 45 2,4 1,5 1,2 összesen 3 378 3 719 3 831 100,0 100,0 100,0 A háztartások keresők szerinti összetételének változását még jellemzőbben mutatja a 100 háztartásra jutó aktiv keresők számának az elmúlt öt év alatti 133-ről 126-ra történő csökkenése, illetve az, hogy a 100 aktiv keresőre jutó inaktiv keresők és eltartottak száma ugyanezen idő alatt 109-ről 115-re emelkedett. Településtípusonként vizsgálva a háztartásoknak a keresők száma szerinti alakulását megállapítható, hogy a csak inaktiv keresővel rendelkező háztartások aránya - összefüggésben a főváros népességének öregedési folyamatával - Budapesten a legmagasabb /31 %/, de jelentős a községekben és a vidéki városokban is /28, illetve 24 %/. Az egy aktiv keresővel rendelkező háztartások aránya szintén Budapesten a legnagyobb /32 %/, bár 1980-hoz képest valamelyest csökkent, a két aktiv keresős háztartások aránya 1980-hoz hasonlóan a vidéki városokban a legmagasabb /39 %/, a községekben változatlanul 33 %, Budapesten pedig az öt év alatt 32 %-ról 30 %-ra csökkent. A háztartások közel egyötödében, a kéttagú háztartások egynegyedében a háztartástagok valamennyien aktiv keresők. A négytagú háztartások többségében /62 %-ában/ két aktiv kereső van. Az aktiv keresők nagyarányú nyugdíjassá válása következtében az egyszemélyes, illetve a kéttagú háztartások között jelentősen /55 %-ról 64 %-ra, illetve 38 %-ról 43 %-ra/ növekedett azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyekben csak inaktiv kereső van. A háztartások összetételét a háztartástagok kora alapján vizsgálva az jellemzi, hogy az összes háztartás 37 %-a, a családból álló háztartásoknak pedig közel fele fiatal- és középkorú személyekből tevődik össze, általában szülőkből és gyermekekből. Az 1980. évihez hasonlóan az egygenerációs háztartások /tehát azok, ahol csak fiatalok, vagy csak középkorúak, illetve csak öregkornak élnek/ továbbra is az összes háztartás kisebb hányadát /45 %-át/ képviselik. Ezek közül legszámottevőbb a csak öregkoruakból álló háztartások száma /1980 óta 661 ezerről 777 ezerre nótt/, az összes háztartáson belüli arányuk öt év alatt 18 %-ról 20 %-ra emelkedett. A csak öregkoru személyekből álló háztartások több mint fele egyszemélyes, de jelentős közöttük a két idős személyből - többségében idős házaspárból - álló háztartások aránya is /43 %/. Jelenleg az ország 3 millió 58 ezer családjában 8 millió 930 ezer személy él. A családok száma 1980 óta 1 %-kal emelkedett, a családban élők számának növekedése még a fél százalékot sem érte el, igy az átlagos családnagyság több évtizede tartó csökkenése tovább folytatódott, bár a csökkenés üteme mérséklődött. A 100 családra jutó családtagok száma az 1980. évi 294 főről 292-re csökkent. Az elmúlt öt év alatt a családok összetétele is csak kismértékben változott, valamivel alacsonyabb lett a házaspárból álló családok aránya és ennek megfelelően emelkedett az olyan családoké, amelyekben csak az egyik szülő - az apa vagy az anya - él együtt gyermekével. A családösszetétel változása részben összefügg a házasságkötések és a válások tekintetében tapasztalt tendenciával. 55