Az 1984. évi mikrocenzus adatai (1985)

XII. A FOGALMAK MAGYARÁZATA

TULAJDONI JELLEG A lakás tulajdoni jellege független attól, hogy a lakók milyen jogcímen laknak a lakásban. A személyi tulajdonban levő lakáso

k adatai - a lakás épitési, illetve fenntartási formája szerint - az alábbi részletezésben kerültek közlésre: - Családiház jelleg

ű /1-2 lakásos/ családi és osztatlan tulajdonu lakóházban levő lakás. - Társasházban lev

ő lakás, illetve öröklaká

s, amely lehet vegyes tulajdonu épületben is. - Lakásszövetkezet

i a lakás akkor, ha legalább 12 lakás fenntartását ellátó lakásszövetkezet kezelésében levő épületben van. - Tanácsi bérlaká

s a lakásügyi hatóság rendelkezése alatt álló, bérbeadás céljára szolgáló állami tulajdonu lakás. - Egyéb közületi /állami/ tulajdon

u lakások közé tartozik - a tanácsi bérlakások kivételével - minden állami lakás, igy az átmeneti lakás, a vállalati bérlakás, szolgálati lakás; ezek nem a tanácsi lakásügyi hatóság, hanem más állami szerv /intézmény, hivatal, vállalat, állami gazdaság, nem szövetkezeti társadalmi szervezetek, egyesületek stb./ tulajdonában levő, rendelkezése alatt álló lakások; valamint a szocialista országok jogi személyeinek tulajdonában levő és nem diplomáciai testülethez tartozó személyek által lakott lakások; továbbá a használatbavételi engedéllyel már rendelkező, de még személyi tulajdonba át nem adott, tehát üres tanácsi értékesitésü lakások is. - Termelő- vagy szolgáltató szövetkezeti tulajdonua

k azok a lakások, amelyek valamely mezőgazdasági, ipari, épitőipari stb. termelő- vagy kereskedelmi, szolgáltató és egyéb szövetkezet, szövetkezeti érdekképviseleti szerv, egyesülés, társulat, munkaközösség, tehát szövetkezeti jellegű jogi személv tulajdonában állnak. - Egyéb tulajdon

u lakások az egyházak és a nem szocialista államok jogi személyeinek /külföldi állam, külföldi vállalat, intézmény stb./ tulajdonában levő lakások. HASZNALATI JOGCÍM Tulajdonos

i jogcimüek a személyi tulajdonu lakások közül azok, amelyekben a lakás tulajdonosa vagy annak rokona lakbér fizetése nélkül lakik. Ide tartoznak a haszonélvezői jogcimen használt lakások is. Főbérlet

l jogcimü az állami szervtől, szövetkezettől vagy magánszemélytől kizárólagos használatra bérelt lakás. Ide tartoznak a vállalati, hivatali bérlakások is, valamint a szolgálati /készenléti/, munkakörrel kapcsolatos természetbeni juttatásként használt lakások is. Társbérlet

i jogcimü a két vagy több háztartás által, a lakásügyi hatóság kiutalása alapján önálló bérlőként bérelt, megosztva használt lakás. /A bérlőtársi lakáshasználati jogviszony nem társbérlet, hanem főbérlet /. Egyéb jogcim

ü az előbbi meghatározásokban fel nem sorolt jogcimen - pl. a teljes lakást, lakbér fizetése nélkül használó úgynevezett szívességi lakó vagy a jogcim nélküli lakó által - lakott lakás. A háztartások lakáshasználati jogcim

énél a tulajdonos rokona és a főbérlő rokona külön kategóriaként szerepel, valamint előfordul az albérleti, illetve az ágybérleti jogcim is. Albérlet

i jogcimen laknak a háztulajdonos, főbérlő, stb. lakásában legalább egy helyiséget kizárólagosan bérlő háztartások, illetve személyek. Ágybérlet

i jogcimen laknak azok a személyek, illetve háztartások, akik helyiséget kizárólagosan nem használnak, hanem csak egy fekvőhelyet bérelnek. x A lakások adatait, illetve a háztartások lakáskörülményeit osztály- és rétegtagozódás, illetve társadalmi-foglalkozási csoportok szerint feltüntető táblákon a besorolás a lakást használó háztartás fejének, két vagy több háztartás által különböző jogcimen lakott lakásoknál háztulajdonos, főbérlő stb., a társbérletes lakásoknál pedig az első /régebbi bérlő/ háztartás első /un. háztartásfő/ személyének osztály-, illetve réteghelyzete, valamint társadalmi-foglalkozási csoportja szerint történt. A lakás többi lakójának osztály- és rétegtagozódását, illetve társadalmi-foglalkozási csoportját a részletezés figyelmen kivül hagyja. Az osztály- és rétegtagozódás, illetve társadalmi-foglalkozási csoport szerinti csoportosításban a felvételek között bekövetkezett módszertani változások figyelembevételére, átszámítására nem volt lehetőség, igy a 1.3.5-8, 1.3.13-14 és az 1.4.16-17 sz. táblákon közölt adatok az adott felvétel időpontjának osztály-réteg, illetve társadalmi-foglalkozási csoportosítását adja meg. Az eltérés azonban nem jelentős, igy az adatok összehasonlíthatóságát alig befolyásolják. 555