Az 1984. évi mikrocenzus adatai (1985)

X. A MINTAVÉTEL KIVÁLASZTÁSI MÓDSZERE

Végeredményben a 3 OOO-nél népesebb települések esetén a mikrocenzus mintája ily módon minden területi egységből, illetve rétegből a számlálókörzetek 15 %-át tartalmazza, pontosabban annyi körzetet, hogy körzeten belül azonos számú lakás kiválasztásával számolva, a lakásokra vonatkozó kiválasztási arány minden rétegben azonos legyen. A 3 OOO-nél kisebb lélekszámú települések esetén nem volt mód az arányos mintába nem tartozó további körzetek bevonására, ezért az 1-4 nagyságkategóriáju községek esetén a minta tömöritését csak a körzeteken belüli több Jakás kiválasztása révén lehetett elérni. E településeknél tehát a mikrocenzus mintája a számlálókörzeteknek csak kb. 10 %-ára terjed ki. Annak érdekében, hogy a különböző okok folytán bekövetkező meghiúsulások miatt a mikrocenzus által felölelt népesség ne csökkenjen a célként kitűzött 2 % alá, eleve bizonyos tartalékot is tartalmazott a minta. Ez a mintába került körzeteknek átlagosan 6,7 %-át tette ki A tartalék körzetekkel együtt a mikrocenzusi minta mintegy 5 400 számlálókörzetet ölelt fel. LAKÁSOK KIVÁLASZTÁSA A települések, illetve körzetek nagysággal arányos kiválasztása esetén az egyenlő mintába kerülési esélyt ugy lehet biztositani, ha rétegenként minden körzetből azonos számú cim kerül kiválasztásra. Ennek megfelelően az 1-4 nagyságkategóriáju községekben körzetenként 20, a nagyobb településeken 14 lakást tartalmaz a mikrocenzus mintája. A lakások kiválasztásához az 1980. évi népszámlálás számlálókörzeti gyüjtőivei szolgáltak alapul, illetve az 1980. január 1. óta épült lakótelepek reprezentálásához kiválasztott uj lakótelepi körzetek esetén egy hasonló cimjegyzék készült. A körzetek címjegyzékét naprakész állapotba tették, azaz a folyamatos teljeskörü épitési és bontási statisztikák alapján kiegészítették a körzetben 1980. január 1. óta épült lakások cimeivel, illetve törölték az időközben lebontott lakásokat. Ezután véletlen kezdőszám és körzetre meghatározott váltószám alapján szisztematikus kiválasztással került sor a 20, illetve 14 mintába kerülő lakás kijelölésére. A kiválasztás során biztosították, hogy a minta az 1980. január 1. óta un. szórványban - nem telepszerűen - épitett lakásoknak is a 2 %-át tartalmazza. Végeredményben a mikrocenzus 81 ezer lakás és a benne lakók összeírására terjedt ki. INTÉZETI HÁZTARTÁSOK KIVÁLASZTÁSA A mikrocenzus nemcsak a magán, hanem az intézeti háztartások népességére is kiterjedt. Az intézeti háztartásokból külön mintát kellett kialakitani a mikrocenzus céljára, hiszen a 15 %-os arányos minta - és következésképpen az ELAR minta is - csak a magán háztartásokban élő népességet reprezentálja. A mikrocenzus intézeti mintája nem terjed ki a kórházakra, üdülőkre, szállodákra, mivel ezekben csak elvétve fordulhat elő állandó vagy ideiglenes bejelentővel ott lakó személy. A többi intézetnél /csecsemőotthonok, diákotthonok, kollégiumok, munkásszállások, nővérszállások, szociális otthonok és otthonházak/ tipus és azon belül nagyságkategóriánként rétegezve történt a kiválasztás. A nagyságkategóriák kialakitása az intézet befogadóképessége /férőhelye/ alapján történt, tipusonként némileg eltérő nagyságkategóriákat alkalmazva. A kiválasztás a legnagyobb nagyságkategória kivételével kétlépcsős volt, első lépcsőben került sor az intézet kiválasztására, majd ezeken belül az összeiró a központilag előirt kezdőszám és váltószám alapján választotta ki az intézetben lakók névsorából a mintáiba kerülő személyeket. Minden intézet tipusnál a legnagyobb intézetek mind szerepeltek a mintában, ezeknél csak intézeten belül történt kiválasztás. A mintavételi terv, amely nagyságkategóriánként megadta a kiválasztási arányt az intézetekből és intézeten belül, tipusonként némileg eltérő volt, mivel a különböző tipusu intézetek összetétele a férőhely nagysága szerint erősen különbözik. A két kiválasztási arány szorzata minden tipusnál és nagyságkategóriában természetesen kiadta a 2 %-ot. 527