Az 1984. évi mikrocenzus adatai (1985)

III.A NÉPESSÉG FŐBB JELLEMZŐINEK ALAKULÁSA - A társadalom osztály- és rétegtagozódása

hallgatók között viszont magasabb a két vagy több közlekedési eszközzel utazók aránya /30 %/, mint a különböző középfokú képesitést nyújtó iskolákba járók körében /21 %/. A nappali tagozaton tanulók iskolába utazásának módja főbb településtípusok szerint, 1984 /Százalék/ Utazás módja /oda- és visszautazás/ Tanuló összesen Budapesten Vidéki városokban Községekben Utazás módja /oda- és visszautazás/ Tanuló összesen lakó tanuló Csak gyalog vagy nem közlekedik 68,5 61,2 74,5 65,4 Jármüvei közlekedik 31,5 38,8 25,5 34,6 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Jármüvei közlekedők közül Csak egy jármüvei utazik 86,2 68,3 94,4 89,1 Két jármüvei utazik 11,8 26,9 5,2 9,1 Három vagy több jármüvei utazik 2,0 4,8 0,4 1,8 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 A TÁRSADALOM OSZTÁLY- ÉS RÉTEGTAGOZÖDÁSA Az aktiv keresők ágazati és foglalkozási szerkezetének változása, valamint az iskolázottsági szint további'javulása kihatott a társadalom szerkezetének alakulására, bár a változás folyamata az utóbbi években mérsékeltebb volt, mint a korábbi évtizedekben. Az alapvető osztályokhoz és rétegekhez tartozók állománya 1980 óta kisebb mértékben változott mint azt megelőzően, a mobilitási folyamatok inkább az egyes osztályok és rétegek belső átrendeződésében jelentkeztek. Az 1980-1984 közötti időszakban az aktiv keresők osztály- és rétegösszetételének alakulását a következők jellemezték: - A munkaerő-tartalék fokozatos kimerülése folytán az egyes osztályok, illetve rétegek utánpótlását elsősorban a tanulmányait befejező ifjúság biztosította. Ennek létszáma viszont fokozatosan csökkent, s az elmúlt években már a nyugdíjazásból, halálozásból adódó veszteséget sem fedezte. A munkába álló fiatalok pályaválasztását, igy az adott osztályba, illetve rétegbe való belépését pedig döntően a megszerzett szakmai képzettségük, illetve iskolázottságuk határozta meg. - A gazdasági folyamatoknak az alapvető osztályok és rétegek közötti mozgásra gyakorolt hatása tovább mérséklődött, viszont erősödtek az egyes osztályokon, illetve rétegeken belüli mozgások. Erre jellemző példa, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenységének bővülése elsősorban a szövetkezeti parasztságon belüli mozgásokat eredményezett, igy további arányeltolódás jelentkezett a nem mezőgazdasági jellegű tevékenységet végzők javára. - Az értelmiségi és egyéb szellemi réteg utánpótlását és a korábbinál lassúbb növekedését elsősorban a tanulmányaikat befejező fiatalok és nem a más osztályból, illetve rétegből belépők biztosították. A mobilizálható munkaerő-tartalék kimerülése, valamint az ifjúsági utánpótlás egyre szűkebb keretei mindinkább ráirányították a figyelmet arra, hogy a gazdasági fejlődés csak a rendelkezésre álló munkaerő célszerűbb felhasználásával, hatékonyabb foglalkoztatásával és szükség szerinti átcsoportosításával biztositható. 50