Az 1984. évi mikrocenzus adatai (1985)

III.A NÉPESSÉG FŐBB JELLEMZŐINEK ALAKULÁSA - Iskolázottság

kerülők túlnyomó többsége - a főiskolai képzés későbbi kiszélesítése folytán - egyetemi diplomával rendelkezik. 100 felsőfokú végzett közül jelenleg 83 dolgozik aktiv keresőként, mintegy 17 nyugdíjas, illetve gyermekgondozási segélyen levő, ami jelzi, hogy az eltartottak aránya elenyésző. Az aktiv kereső diplomások népgazdasági ágankénti megoszlása 1980 óta nem változott lényegesen; arányuk az iparban és az építőiparban némileg csökkent, a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás területén kissé emelkedett, a többi népgazdasági ágban lényegében változtatlan maradt. A felsőfokú végzettségűek többsége /56 %-a/ a nem anyagi /szolgáltatás jellegű/ ágakban tevékenykedik. A szellemi tevékenységet folytató aktiv kereső diplomások 29 %-a vezető, irányitó beosztásban dolgozik. Az egyetemi diplomával rendelkezők között magasabb /közel egyharmad/ a vezető beosztásban dolgozók aránya, mint a főiskolai vagy egyéb felsőfokú végzettséget szerzettek körében /egynegyed/. Miután a diplomások vezetővé válásának általában előfeltétele a gyakorlati ismeretek megszerzése, vagyis a vezető beosztásba kerülés nagyrészt bizonyos életkor elérésével következik be, igy az elmúlt öt év alatt munkába lépő viszonylag nagy létszámú fiatal diplomás is elsősorban a beosztottak arányát növelte. Nagyrészt ebből adódik, hogy a diplomás vezető, irányitó beosztásúak számának 8 %-os emelkedése mellett, a felsőfokú végzettek között arányuk kismértékben /31 %-ról 29 %-ra/ csökkent. A vezető, irányitó beosztásban foglalkoztatottak aránya az oktatási, tudományos, közművelődési jellegű diplomások körében a legalacsonyabb /14 %/, miután a végzettség jellegének megfelelő munkakörök nagyrészt csak eleve diplomával tölthetők be. Részben hasonló a helyzet az egészségügyi diplomásoknál, igy körükben is viszonylag alacsony /18 %/ a vezető, irányitó arány. Ezzel szemben kiugróan magas részesedés /53 %/ jellemzi a mezőgazdászokat, de a műszaki és közgazdasági diplomások között is igen jelentős hányad /38, illetve 44 %/ lát el vezető, irányitó munkakört. A szellemi tevékenységet folytatók között a beosztás szerinti összetétel nagymértékben függ a diplomás nemétől. A férfiak 39 %-a, a nőknek pedig mindössze 15 %-a van vezető, irányitó beosztásban. A végzettség jellege szerint vizsgálva a foglalkozási strukturát kisebb eltérések tapasztalhatók az egyes csoportok diplomásainak elhelyezkedésében. A foglalkozási szerkezet egy-egy jellegen belüli homogenitását elsősorban a végzettség jellege, a betölthető munkakörök választéka határozza meg, a kialakult kép azonban visszautal az egyes szakirányoknál esetleg előfordult túlképzésre is. Leghomogénabb az egészségügyi diplomások foglalkozási összetétele. Az oktatási, tudományos, közművelődési csoportra ez kevésbé jellemző, mert a férfiak nagyobb arányban helyezkednek el más munkakörökben mint a nők, ezzel fokozva a pálya elnőiesedését. A megszerzett képzettség és a betöltött foglalkozás összehasonlítása alapján kidolgozott /objektív/ kongruencia mérték szerint, jelenleg az aktiv kereső diplomásoknak 71 %-a folytat képzettségének megfelelő foglalkozást. Ezzel szemben saját megítélés /szubjektív kongruencia/ szerint 91 %-uk érzi ugy, hogy teljes egészében hasznosítja végzettségét mindennapi munkájában. Ez arra utal, hogy a felsőfokú végzettségűek saját megítélésük szerint sokkal nagyobb mértékben hasznosítják képzettségüket, mint ahogy azt az adatok közötti számszerű összefüggés mutatja. Figyelmet érdemel azonban, hogy a diplomások 9 %-a /45 ezer fő/ eleve ugy érzi, hogy végzettségét közepes, vagy annál még kisebb mértékben hasznosítja. 5. 1984. évi Mikrocenzus 33