Lakásváltoztatási szándékok, lakáskörülmények az 1984. évi mikrocenzus alapján (1986)

II. LAKÁSKőRÜLMÉNY-VÁLTÓZTATÁSI SZÁNDÉKOK, EZEK INDÍTÉKAI, MEGVALÓSÍTÁSI ELKÉPZELÉSEK, LEHETŐSÉGEK

Az egyszobás, illetőleg az alacsony lakás-alapterülettel rendelkező lakásokban élő családok kivánnak országos arányukat /19 %/ meghaladó mértékben lakáskörülményeiken változtatni /24 %/. A kétszobás lakásoknál is kismértékben magasabb a változtatni kivánók hányada, mint az országos arány. Mindez az egyszobás, kis alapterületű lakásokban megközelítőleg 70 ezer, a kis alapterületű kétszobás lakásokban pedig 60 ezer családot érint. A lakáskörülményeket változtatni kivánó családok a változtatási szándék inditéka és a jelenlegi lakás nagysága szerint /Százalék/ A jelenlegi lakás nagysága /szobaszám/ Lakás összesen Változtatni kivánó összesen A változtatási . okok száma együtt A lakás önálló lakásigény Egyéb ok A jelenlegi lakás nagysága /szobaszám/ Lakás összesen Változtatni kivánó összesen A változtatási . okok száma együtt nagysága, beosztása komfortossága környezet és egészségügyi okból fenntartási költség önálló lakásigény Egyéb ok A jelenlegi lakás nagysága /szobaszám/ Lakás összesen Változtatni kivánó összesen A változtatási . okok száma együtt kedvezőtlen önálló lakásigény Egyéb ok 1 18,9 24,2 100,0 60,5 16,7 9,2 0,3 9,0 4,3 2 48,9 50,0 100,0 49,7 16,0 8,6 1,5 16,6 7,6 3 26,6 21,9 100,0 31,9 14,8 8,6 2,9 31,9 9,9 4-X 5,6 3,9 100,0 18,0 13,8 5,6 4,7 43,1 14,8 összesen 100,0 100,0 100,0 47,9 15,9 8,6 1,6 18,6 7,4 A lakáskörülmény-változtatás realizálásának módja összefügg a lehetőségekkel is, amennyiben például a lakáson belüli megoldás az egyszobás lakásoknál 19 %-os arányban szerepel, a háromszobás lakásoknál ez az arány 24 %-os. A lakások szobaszáma, illetve nagysága szerint is eltérőek a más lakásba költözéssel tervezett megoldások. A tanácsi kiutalásban való remény az egyszobás, és ezen belül is a kisebb alapterületüeknél igen magas és ugyancsak jelentős ez a hányad a négyszobás és 2 ~ 100 m -t meghaladó alapterülettel rendelkező lakasoknal is. A legalább komfortos lakásoknál, különösen az összkomfortos kategóriában, a nagyobb lakás igénye fordul elő leginkább. Ugyanakkor az e lakásokban lakó családok között jelentős az önálló lakás iránti igény is. A tervezett lakásváltoztatásokat az összkomfortos lakásoknál leginkább lakáscserével /40 %/, a komfortosoknál a lakáscserék /28 %/ mellett uj lakás építésével /26 %/ szeretnék megoldani. Az alacsonyabb komfortfokozatuaknál a tanácsi lakáskiutalással történő megoldást jelezték minden harmadik lakásnál. A komfort nélküli lakásoknál az épités utján változtatni kivánók hányada mintegy 33 %. Az ország lakásállománvában a személyi tulajdonu lakások aránya 75 % és ezeknek 10 %-ánál szándékoznak lakáskörülményeiken változtatni. A személyi tulajdonu lakásokra általában az a jellemző, hogy az adott lakáson belül kivánják a szükséges bővitést, hozzáépítést elvégezni. A lakáskörülmény-változtatási szándék leggyakoribb oka a családi házból elköltözni vágyóknál az alacsony komfortosság és az önálló lakásigény. A társasházi és öröklakásoknál elsősorban a szobák száma, illetve a lakás kis alapterülete miatt kivánnak lakást változtatni, az önálló lakásigény itt 10 % körüli. A tanácsi bérlakásokban lakók közül viszonylag nagyobb réteg kiván lakáskörülményein változtatni. A személyi tulajdonu lakásokkal ellentétben a bérlakásokban élők általában nem a lakáson belül keresik a változtatás lehetőségeit /pl. lakásbővítés, 14