Gyermekgondozás, gyermekellátás a családban az 1984. évi mikrocenzus alapján (1986)

IV. A 0-14 ÉVES GYERMEKEK ÉLETÚTJA, ILLETVE AZ EGYES ÉLETSZAKASZOKRA LEGJELLEMZŐBB ELLÁTÁSI TÍPUSOK

nagyszülők vagy más személyek is részt véttek, illetve az ilyen korú gyermekek jelen­tós hányada az anyai és gyermekintézményi ellátás után felügyelet nélkül töltötte napjait. Ez utóbbi tipusu életút a 11 évesek 17 %-ára, a 14 éveseknek pedig már a 27 %-ára jellemző. A születésük óta folyamatosan az anya által ellátott gyermekek aránya a 7-14 évesek körében 8 % körül mozgott. A teljes életútra jellemző ellátás /Százalék/ —A gyermek jelenlegi —életkora Ellátási mód -— 0-11 1-3 4-6 7-10 11-14 —A gyermek jelenlegi —életkora Ellátási mód -— hónapos éves Egyféle ellátási mód a jellemző 97,4 63,9 13,8 8,6 9,1 Az anya az ellátó 96,7 63,4 13,4 8,0 7,8 ebből: szülési szabadságon, gyesen van 89,0 55 ,5 7,4 2,3 1,5 eltartott 6,4 5,8 3,2 3,0 3,8 Nem az anya az ellátó 0,7 0,5 0,4 0,6 1,3 Többféle ellátási mód a jellemző 2,6 36,1 86 ,2 91,4 90,9 ebből: anya és gyermekintézmény 2,1 30,6 75,6 67,2 39 ,5 anya, gyermekintézmény és nagyszülő ­0,5 4,4 8,4 8,9 anya, gyermekintézmény és fel­ügyelet nélkül ­­0,0 5,3 22 ,4 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A községekben és a városokban élő gyermekek életútját összevetve az tapasztal­ható, hogy a községekben minden korcsoportban magasabb azoknak a gyermekeknek az ará­nya, akiket születésük óta végig az anya lát el napközben is. A csak az anya által el­látott gyermekek arányában már a 2 éven aluliak esetében is vannak területi különb­ségek, de a nagyobb mérvű differenciák előszóra 2-3 éves gyermekek életútját összeha­sonlítva fedezhetők fel. A 2 éveseknek községekben még a négyötöde, vidéki városokban kevesebb mint kétharmada, Budapesten pedig márcsak megközelítően a fele tölthette vé­gig otthon napjait az anya felügyelete és gondoskodása mellett; a 3 éveseknél még na­gyobbak a különbségek, a községekben a 3 évesek csaknem felének, a vidéki városokban már kevesebb mint harmadának, Budapesten pedig már csak az egyötödének alakult igy a helyzete. A városi gyermekek napközbeni ellátásába már elég korán bekapcsolódnak a gyermekintézmények, a községekben élő gyermekeket hosszabb ideig ápolja az anya, a böl­csődébe csak kis hányaduk járhat, s az anya kizárólagos szerepe az ellátásban többsé­güknél csak az óvodáskorban szűnik meg. A 4-6 évesek többségének életútját már minden településtípusban az jellemzi, hogy napközbeni ellátásukban az anyán kivül gyermekin­tézmény is részt vett, a végig az anya által ellátott gyermekek aránya pedig mindenhol lecsökken, de a területi különbségek továbbra is érzékelhetők. A 7-14 éves gyermekek­nél a városokban 4-5 %, a községekben pedig 12 % körül mozog azoknak a gyermekeknek az aránya, akiket végig az anya látott el. Az iskoláskorúak életútját településtípusonként összehasonlítva kitűnik, hogy a napköziket a fővárosi gyermekek veszik legnagyobb mértékben igénybe, a nagyszülők a községekben élő gyermekek napközbeni ellátásában nyújtják a legtöbb segitséget, a leg­hamarabb a vidéki városokban kerül sor arra, hogy a gyermekek egy része napközben felügyelet nélkül marad. 18

Next

/
Thumbnails
Contents