A fővárosi népesség összetételének és lakáshelyzetének főbb jellemzői az 1984. évi mikrocenzus alapján (1985)

Összefoglalás

ÖSSZEFOGLALÁS A fővárosi népesség számának és demográfiai szerkezetének, a háztartások és a családok összetételének alakulását, valamint a lakásviszonyok változását 1980 és 1984 között az alábbi főbb vonások jellemezték: - A népességszám növekedési üteme tovább mérséklődött, az évi átlagos szaporulat az egyharmadát sem érte el az 1970-1980 közöttinek /közel 6 ezer fő/. A népességszám korábbiaknál kisebb arányú emelkedése az élveszületések és halálozások egyenlegének kedvezőtlen alakulásával függött össze, a költözésekből származó népnyereség ugyanis meghaladta a 70-es évtizedre jellemző átlagot. - A népesség nemenkénti összetétele lényegében nem változott, jelenleg a főváros népességének 47 %-a férfi, 53 %-a no. - A népesség korösszetételének változását az öregedési folyamat erősödése jellemezte. A 60 évesek és idősebbek száma 8 %-kal, aránya 20 %-ról 22 %-ra nőtt.A felnőtt koruaké /ezen belül főként a 20-29 éveseké/ csökkent, s a születések számának mérséklődése nyomán visszaesett a 0-4 éves gyermekek száma és aránya is. - A családi állapot szerinti összetételben a nen házasok /ezen belül is elsősorban az elváltak/ javára következett be eltolódás. A házas családi állapotúak aránya csökkent. - A fővárosi népesség iskolázottsági színvonala tovább emelkedett, s változatlanul jóval magasabb az országos átlagnál. 1984-ben a főváros 15 éves és idősebb népességéből minden második személynek volt az általános iskolát meghaladó végzettsége. A 18 éves és idősebb népesség 43 %-a legalább befejezett középiskolai végzettséggel rendelkezett, a 25 éves és icßsebb népességnek pedig 15 %-a volt diplomás. Az ország felsőfokú végzettségű népességének közel kétötöde Budapesten él. - A népesség gazdasági aktivitása - főként a munkaképes korúak szárnának fogyása miatt - 1980 óta is mérséklődött. Az aktiv keresők számának csökkenésével párhuzamosan az inaktiv keresőké és az eltartottaké emelkedett. A fovárosi aktiv keresőkre háruló közvetlen eltartási terhek tehát növekedtek, 1984-ben 100 aktiv keresőre 55 eltartott /és 59 inaktiv kereső/ jutott, 5-tel /illetve 9-cel/ több, mint 1980-ban. - 3 -