Egészségi állapot, egészségkárosító szokások az 1984. évi mikrocenzus alapján (1987)

III.EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ SZOKÁSOK - 3. Dohányzás és alkoholfogyasztás

A szakmunkástanuló "fiúknak pontosan háromnegyed része az, aki nem él egyik élvezeti cikkel sem. Közülük viszont már több mint minden ötödik dohányzik. A csak dohányzókból 81 % kis-, 19 % közepes mértékű és 0,5 % a nagymértékű dohányos. A nem dohányzó szakmunkástanuló fiatalokból 4 % iszik szeszes italt alkalomszerűen és 6 % azoknak a hányada, akik dohányoznak és alkalomszerűen szeszt is isznak. Körükben a dohányzó és rendszeresen alkoholt is fogyasztó fiatalok hányada elenyésző (0,1 %). A középiskolai tanulóknál - a szakmunkástanulókhoz viszonyítva - valamivel kedvezőbb a helyzet. Közülük 86 % nem fogyasztja egyik élvezeti cikket sem; alig egytizedük dohányzik, kevesebb mint 5 %-uk iszik szeszes italt alkalomszerűen, ebből a dohányzó és egyben alkalomszérűen alkoholt fogyasztók hányada 3 %. A felsőfokú tanintézeti hallgatóknak már több mint a fele él az élvezeti cikkek valamelyikével vagy mindkettővel. Közülük minden negyedik dohányzik. A csak dohányzóknak 57 %-a kis-, 39 %-a közepes és 4 %-a nagymértékben dohányzik. A dohányzás mellett még szeszes italt is iszik a felsőfokú tanintézetek férfi hallgatóinak közel egyötöde alkalomszerűen, 1 %-a rendszeresen. A korábbiakban elmondottakhoz hasonlóan - az élvezeti cikkek fogyasztása szempontjából - a nemenkénti mutatók lényegesen eltérnek egymástól. A férfiak értékelhető válaszai mellett a nők alkoholfogyasztásra adott válaszai a kis előfordulás miatt nem elemezhetők. A 347 ezer dohányzó és rendszeres alkoholfogyasztó aktív kereső férfiból a legmagasabb arányt a nagyüzemi parasztsághoz tartozók képviselik, akik közül minden ötödik rendszeresen iszik és dohányzik. A munkásosztályhoz tartozóknál ez a hányad 14 %. A szellemi dolgozók 6 %-a és a kisárutermelők 11 %-a iszik rendszeresen alkoholt és mellette dohányzik. A nagyüzemi parasztságon belül az jellemző, hogy a képzettség szintjének növekedésével csökken a rendszeresen alkoholizáló dohányzók hányada. így pl. a segédmunkát végző aktív kereső férfiak 28 %-a, a betanított munkát végzőknek 23 %-a és a szakmunkásoknak 18 %-a dohányzik és fogyaszt rendszeresen alkoholt. A nagyüzemi parasztsághoz tartozó termelésirányító férfiak közül a rendszeres alkoholfogyasztók és dohányzók hányada az 5 %ot sem éri el. A munkásosztályhoz tartozók körében - az élvezeti cikkek fogyasztása szempontjából - hasonló tendencia jelentkezik, de körükben a mindkét élvezeti cikket fogyasztók hányada csoportonként is lényegesen kisebb. A segédmunkát végzők közül csaknem minden negyedik, a betanított munkásokból nem egészen minden ötödik, a szakmunkásoknál valamivel több mint minden tizedik dohányzik és iszik rendszeresen szeszes italt. A termelésirányítóik közül 8 % dohányzik és iszik rendszeresen. A szellemi foglalkozású aktív kereső férfiak között a dohányzók és rendszeres alkoholfogyasztók hányada lényegesen kisebb, mint a fizikai foglalkozást folytatók körében. Az értelmiségeiek között a vezetők körében ez az arány kétszer akkora, mint a nem vezető értelmiségieknél (4 %, illetve 2 %), a szellemi foglalkozású alkalmazottak között pedig 6 %. A dohányzó és alkalomszerűen alkoholt fogyasztó férfiak csaknem pontosan az ellenkező tendenciát jelzik, mint a dohányzó rendszeres alkoholfogyasztók. Ugyanis a magasabb képzettséget igénylő munkakörökben nagyobb a dohányzók és alkalomszerűen alkoholt fogyasztók hányada, mint a képzettséghez kevésbé kötött munkakörökben. 54